Kínos dolog derült ki a magyar politikusokról: sokukat nem vennék fel az egyetemre

Legalább egy középfokú nyelvvizsgát kell megszerezni ahhoz, hogy diplomát kapjon az ember, 2020-tól pedig már az egyetemre se lehet majd bekerülni nyelvtudás nélkül. De vajon hány parlamenti képviselő felelne meg ezeknek a feltételeknek, hány politikust vennének fel 2020-ban is az egyetemre? Hányan tudnak felmutatni nyelvvizsga-bizonyítványt?

  • Eduline
Fülöp Máté

Melyik frakcióban található a legtöbb és a legkevesebb nyelvvizsga? - erre a kérdésre kereste a választ az Azonnali, amely a parlamenti oldalon megadott adatokat vette alapul.

Ezekből kiderül: a képviselők több mint fele nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával.

Míg a KDNP-sek 35 százaléka tudja a papírt felmutatni, a Fidesz színeiben politizáló képviselők 29 százalékának van nyelvvizsgája. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két évben felvételt nyert diákok kenterbe verik a kormánypárti politikusokat, hiszen 61 százalékuk rendelkezett középfokú nyelvvizsgával.

De nem csak a kormánypártok állnak rosszul. Az MSZP 43 százalékos, és a Jobbik 54 százalékos teljesítménye sem kiemelkedő. A legjobban teljesítő frakció az LMP volt, bár csupán öt emberről van szó az esetükben.

A legtöbb nyelvvizsgával, számszerűen öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.

Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt

Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.