Legalább egy középfokú nyelvvizsgát kell megszerezni ahhoz, hogy diplomát kapjon az ember, 2020-tól pedig már az egyetemre se lehet majd bekerülni nyelvtudás nélkül. De vajon hány parlamenti képviselő felelne meg ezeknek a feltételeknek, hány politikust vennének fel 2020-ban is az egyetemre? Hányan tudnak felmutatni nyelvvizsga-bizonyítványt?
Melyik frakcióban található a legtöbb és a legkevesebb nyelvvizsga? - erre a kérdésre kereste a választ az Azonnali, amely a parlamenti oldalon megadott adatokat vette alapul.
Ezekből kiderül: a képviselők több mint fele nem rendelkezik legalább középfokú nyelvvizsgával.
Míg a KDNP-sek 35 százaléka tudja a papírt felmutatni, a Fidesz színeiben politizáló képviselők 29 százalékának van nyelvvizsgája. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két évben felvételt nyert diákok kenterbe verik a kormánypárti politikusokat, hiszen 61 százalékuk rendelkezett középfokú nyelvvizsgával.
De nem csak a kormánypártok állnak rosszul. Az MSZP 43 százalékos, és a Jobbik 54 százalékos teljesítménye sem kiemelkedő. A legjobban teljesítő frakció az LMP volt, bár csupán öt emberről van szó az esetükben.
A legtöbb nyelvvizsgával, számszerűen öttel Vadai Ágnes (DK) rendelkezik. Spanyolból és angolból felsőfokú, norvégból, oroszból és franciából pedig középfokú bizonyítvánnyal rendelkezik. Különlegesség még Szabó Tímea (Párbeszéd), aki társalgási szinten beszél fársziul és Hiller István (MSZP), aki felsőfokon tud latinul.
Rengeteg diák szorulhat ki az egyetemekről, főiskolákról a kötelező nyelvvizsga miatt
Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája. Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra. Az Index a 3-4 éves nappali alapképzésekre és 5-6 éves osztatlan képzésekre (orvos, jogász stb.)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
