Használhattok-e szótárt a legnépszerűbb nyelvvizsgákon? Túlzásba lehet-e vinni a szótárazást az írásbelin, és hogyan lehet expressz sebességgel kikeresni az ismeretlen kifejezéseket? Utánajártunk.
A szótár mindig is fontos nyelvtanulási és szókincsbővítési eszköz volt, a nyelvvizsgaközpontok azonban - alighanem a nyelvtanulók nagy bánatára - sokáig nem bólintottak rá arra, hogy a vizsgázók minden vizsgarészben használják.
Pedig a szótár biztonságérzetet ad - előfordulhat olyan, hogy a nagy izgalomban éppen a legegyszerűbb (még valamikor az általános iskolában tanult) szó nem jut eszetekbe, de egy-egy nehezebb kifejezést is érdemes ellenőrizni vizsga közben. Elsőként az Euroexam döntött úgy 2012-ben, hogy minden vizsgarészen engedi a szótárhasználatot - a példát több vizsgaközpont követte, igaz, sok helyen korlátokkal.
Milyen nyelvvizsgákon lehet szótárt használni?
Az Origó nyelvvizsgát választók a teljes írásbelin használhatnak szótárt, a szóbelin azonban nem. Ugyanígy szabályozza a szótárhasználatot a BME nyelvvizsgaközpontja is, míg az ECL nyelvvizsgán csak az íráskészség feladatainak megoldásához vehetik elő a szótárt a vizsgázók.
Az Euroexamnél az olvasásértést és az íráskészséget mérő feladatokhoz korlátlanul, a hallásértésnél az utolsó öt percben lehet szótárt használni, de a vizsgázók a beszédkészség egyik feladatának felkészülési ideje alatt is kinyithatják a nyomtatott szótárt, az Euroexam honlapján szótárhasználati tippeket is ad. A TELC nyelvvizsgázóknak ezzel ellentétben felesleges magukkal cipelniük a szótárt, ott ugyanis egyik vizsgarészen sem engedélyezik a szótárhasználatot.
| Minden a nyelvvizsgákról |
Melyik nyelvvizsgán nincsen nyelvtani feladatsor? Ebben a cikkben megnéztük, hogy a piacvezető nyelvvizsgaközpontok közül hol húzták ki a feladatlistáról a nyelvhelyességet mérő tesztet, és hol ellenőrzik továbbra is külön feladattal a szókincsbeli és a nyelvtani tudást. Itt megnézhetitek, hány feladatot kell megoldanotok a legnépszerűbb B2-es, kétnyelvű nyelvvizsgákon, ebben a cikkben pedig az egynyelvű B2-es nyelvvizsgák feladatszámáról és -típusairól találtok hasznos információkat. |
Tanuljatok meg szótárazni!
„Akkor érdemes a kis "súgógépet" használni, ha már minden kötél szakad, mert az tényleg nem működik, főleg nyelvvizsgán, hogy minden második szót a szótárban nézzük meg. Itt is érvényesül, hogy a kevesebb néha több, inkább írjunk magunktól egy kevésbé hangzatos kifejezést, de legyen idő mindenképp a mondat befejezésére” - tanácsolta az Euroexam Facebook-oldalán egy nyelvvizsgázó.
Persze annak ellenére, hogy a szótárhasználat csak akkor segíti hozzá a nyelvtanulókat az értékes pontok megszerzéséhez, ha tényleg csak akkor nyitják ki, ha szükséges, a vizsgáztatók gyakran észreveszik, hogy a nyelvvizsgázók már két-három perc olvasás vagy írás után belemélyednek a szótárba - ahelyett, hogy elmerülnének a feladatban, és csak akkor szótáraznának, ha anélkül nem tudják megoldani a példákat.
Öt tipp a szótárhasználathoz
A szótárhasználattal értékes pontokat szerezhettek a nyelvvizsgán, ha jól tudjátok használni. Ehhez azonban gyorsan és pontosan kell keresni, és jól kell ismerni a szótárt, legalább három-négy héttel a vizsga előtt el kell kezdeni a rendszeres használatot. Már csak azért is, mert a szótárakban számos rövidítés és jel szerepel, amelyek például abban segítenek, hogy a megfelelő alakot használjátok, megfelelő szavakkal párosítva. Ehhez azonban érteni kell, mit jelentenek ezek a rövidítések, a jelek, a szócikkekben megadott információk sorrendje.
Triviálisnak tűnik, mégsem az: a nyelvvizsgán nincs sok idő a keresgélésre, ezért csak az tudja expressz sebességgel használni a szótárt, aki álmából felkeltve is tudja az abc-t idegen nyelven (és magyarul sem árt).
Ráadásul ha gyorsan tudjátok használni a szótárt, az abban szereplő példamondatok és kifejezések segítségével pontosítani tudjátok a jelentést, vagy azok segítségével be tudjátok építeni a kifejezést az írásbeli vagy szóbeli szövegbe.
| Szótár vs app? |
| Manapság mind az online, mind a nyomtatott szótárak háttérbe szorulnak az azonnali keresést biztosító szótárappokkal szemben - ilyen például a Dictionary, a WordBook vagy a WordWeb. Ám mivel a nyelvvizsgákon nem lehet telefont, tabletet, laptopot használni, érdemes „gyakorolni” a nyomtatott szótár használatát is. |
Egy trükk azoknak, akiknek évekig tartó nyelvtanulás után is van némi nehézségük a eat-ate-eaten sorokkal és a többi rendhagyó igével: gyakorlatilag minden angol szótár végében, a német szótáraknak pedig az elejében megtaláljátok az összes rendhagyó igét.
Mivel a szövegkörnyezet segít a keresett kifejezés jelentésének kitalálásában, a szótárból főként a feladatokban - például utasításokban, kérdésekben, listákban, címekben - szereplő idegen szavakat érdemes kikeresni, mert ott nincs szövegkörnyezet, amely segítene a megértésben.
Így ne használjátok a szótárt
Nyelvvizsgáztatók arra figyelmeztetnek, hogy vannak nyelvtanulók, akik annyira "hozzászoknak" a szótárazáshoz, hogy például az olvasáskészséget mérő feladatoknál olyan kifejezések miatt is automatikusan fellapozzák, amelyeknek a jelentését a szövegkörnyezetből sokkal gyorsabban, sőt sok esetben pontosabban kitalálhatnák.
Ugyancsak problémát jelenthet, ha a szótár túl nagy vagy túl kicsi: B1-es vizsgára felesleges nagyszótárt vinni, míg egy C1-es írásbelihez a kisszótár nagyon kevés (felsőfokú tudással valószínűleg kevés ismeretlen kifejezést találtok majd benne).
Egynyelvű vagy kétnyelvű szótár?
Erre a kérdésre nehéz válaszolni, de logikusnak tűnik, hogy a B1-es és a B2-es (vagyis az alap- és a középfokú) vizsgákon érdemes kétnyelvű szótárt használni, míg ha C1-es, vagyis felsőfokú vizsgára készültök, bízzatok meg a tudásotokban, és használjatok egynyelvű szótárt, azt is főként ellenőrzésre. A nyelvtanulók persze különböznek - más a szókincsük, más ad nekik biztonságot a vizsgán, így a szótárválasztás terén is különbözik a véleményük:
Két kétnyelvű, hiszen fontos, hogy oda- és visszafelé is működjön, ami pl. középfokhoz ideális. Páll Zsófia
Az egynyelvű a jobb, különösen egynyelvű vizsga közben: sokkal jobban tudsz koncentrálni az adott nyelvre, nem zavar be a magyar. Ocskay Melinda
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
