Nyelvvizsga nélkül nincs diploma: 11 ezren bukták tavaly az oklevelet

Csökken azok száma, akik nyelvvizsga hiányában nem szerzik meg felsőoktatási oklevelüket - mondta az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese az M1 aktuális csatornán kedden.

  • MTI
MTI / Bruzák Noémi

Stéger Csilla közölte: a 2016-os lezárt adatok alapján az látszik, hogy 14 ezren voltak, akik nem tavaly záróvizsgáztak, de tavaly szerezték meg a nyelvvizsgát az oklevélhez, és 11 ezer olyan diák van, aki tavaly záróvizsgázott, de nem kapott oklevelet a nyelvvizsga hiánya miatt. Közölte: évente legalább ezerrel csökken a "bent ragadt" oklevelek száma, de még mindig jelentős.

A bent ragadt diplomákra az adatok vizsgálata alapján az jellemző - mondta Stéger Csilla -, hogy a többség az oklevél megszerzése után egy-két éven belül leteszi a nyelvvizsgát, és ez főleg azokon a szakokon jellemző, amelyeken nem egy, hanem két, illetve szakmai nyelvvizsga a követelmény. Jelezte: a hallgatók több mint ötven százaléka nyelvvizsgával érkezik, "és ez az arány is nő".

Diploma nyelvvizsga nélkül: rossz hírünk van az egyetemistáknak

Nyelvvizsga nélkül megkaphatják-e diplomájukat a 40 évnél idősebb hallgatók? Olvasói kérdésre válaszolunk. 48 éves vagyok, és még évekkel ezelőtt elkezdtem egy szakot, de még nem fejeztem be. Nyelvvizsgám nincs, és az elmúlt években nem is tanultam idegen nyelvet. Az életkorom miatt megkaphatom a diplomámat nyelvvizsga nélkül is?

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.