Ezeket a nyelvvizsgákat honosítják a leggyakrabban

Csaknem tizenháromezer nyelvvizsgát honosított az Oktatási Hivatal (OH)Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja 2012 óta, a legtöbbet tavaly, összesen 2482-t - írta a Magyar Hírlap pénteken.

  • MTI
Pixabay

A lappal a hivatal azt is közölte, hogy kizárólag a 2000. január 1. után szerzett külföldi bizonyítványok honosíthatók. 

A leggyakrabban az angolnyelv-vizsgák honosítását kérelmezik, ezt követi a német nyelv. Az OH által közöltek szerint a leggyakoribb vizsgatípus a IELTS (International English Language Testing System), az ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages), a TELC (The European Language Certificates), valamint a DSD II. (Deutsches Sprachdiplom). Ezek közül a DSD II. honosítása ingyenes, a többi külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány esetében az eljárás díja egységesen tízezer forint. 

 Mint ismert, a kormány a jövő évtől ingyenessé teszi az első nyelvvizsgát a harmincöt év alattiaknak. A támogatás a honosítás esetében is igényelhető - írta a lap.

Ingyenes lesz az első nyelvvizsga januártól, de ezekre a feltételekre figyelni kell

Akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, nem mindegy azonban, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és feltételeket. Az augusztusban megjelent kormányhatározatból úgy tűnik, a kormány növekvő nyelvvizsgaszámot vár: 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben már több mint 3 milliárd, 2020-ban pedig 3,37 milliárd forintot szánnak a támogatásra.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.