Csaknem tizenháromezer nyelvvizsgát honosított az Oktatási Hivatal (OH)Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja 2012 óta, a legtöbbet tavaly, összesen 2482-t - írta a Magyar Hírlap pénteken.
A lappal a hivatal azt is közölte, hogy kizárólag a 2000. január 1. után szerzett külföldi bizonyítványok honosíthatók.
A leggyakrabban az angolnyelv-vizsgák honosítását kérelmezik, ezt követi a német nyelv. Az OH által közöltek szerint a leggyakoribb vizsgatípus a IELTS (International English Language Testing System), az ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages), a TELC (The European Language Certificates), valamint a DSD II. (Deutsches Sprachdiplom). Ezek közül a DSD II. honosítása ingyenes, a többi külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány esetében az eljárás díja egységesen tízezer forint.
Mint ismert, a kormány a jövő évtől ingyenessé teszi az első nyelvvizsgát a harmincöt év alattiaknak. A támogatás a honosítás esetében is igényelhető - írta a lap.
Ingyenes lesz az első nyelvvizsga januártól, de ezekre a feltételekre figyelni kell
Akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, nem mindegy azonban, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és feltételeket. Az augusztusban megjelent kormányhatározatból úgy tűnik, a kormány növekvő nyelvvizsgaszámot vár: 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben már több mint 3 milliárd, 2020-ban pedig 3,37 milliárd forintot szánnak a támogatásra.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
