Ezeket a nyelvvizsgákat honosítják a leggyakrabban

Csaknem tizenháromezer nyelvvizsgát honosított az Oktatási Hivatal (OH)Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja 2012 óta, a legtöbbet tavaly, összesen 2482-t - írta a Magyar Hírlap pénteken.

  • MTI
Pixabay

A lappal a hivatal azt is közölte, hogy kizárólag a 2000. január 1. után szerzett külföldi bizonyítványok honosíthatók. 

A leggyakrabban az angolnyelv-vizsgák honosítását kérelmezik, ezt követi a német nyelv. Az OH által közöltek szerint a leggyakoribb vizsgatípus a IELTS (International English Language Testing System), az ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages), a TELC (The European Language Certificates), valamint a DSD II. (Deutsches Sprachdiplom). Ezek közül a DSD II. honosítása ingyenes, a többi külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány esetében az eljárás díja egységesen tízezer forint. 

 Mint ismert, a kormány a jövő évtől ingyenessé teszi az első nyelvvizsgát a harmincöt év alattiaknak. A támogatás a honosítás esetében is igényelhető - írta a lap.

Ingyenes lesz az első nyelvvizsga januártól, de ezekre a feltételekre figyelni kell

Akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, nem mindegy azonban, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és feltételeket. Az augusztusban megjelent kormányhatározatból úgy tűnik, a kormány növekvő nyelvvizsgaszámot vár: 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben már több mint 3 milliárd, 2020-ban pedig 3,37 milliárd forintot szánnak a támogatásra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.