Ezeket a nyelvvizsgákat honosítják a leggyakrabban

Csaknem tizenháromezer nyelvvizsgát honosított az Oktatási Hivatal (OH)Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja 2012 óta, a legtöbbet tavaly, összesen 2482-t - írta a Magyar Hírlap pénteken.

  • MTI
Pixabay

A lappal a hivatal azt is közölte, hogy kizárólag a 2000. január 1. után szerzett külföldi bizonyítványok honosíthatók. 

A leggyakrabban az angolnyelv-vizsgák honosítását kérelmezik, ezt követi a német nyelv. Az OH által közöltek szerint a leggyakoribb vizsgatípus a IELTS (International English Language Testing System), az ECL (European Consortium for the Certificate of Attainment in Modern Languages), a TELC (The European Language Certificates), valamint a DSD II. (Deutsches Sprachdiplom). Ezek közül a DSD II. honosítása ingyenes, a többi külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány esetében az eljárás díja egységesen tízezer forint. 

 Mint ismert, a kormány a jövő évtől ingyenessé teszi az első nyelvvizsgát a harmincöt év alattiaknak. A támogatás a honosítás esetében is igényelhető - írta a lap.

Ingyenes lesz az első nyelvvizsga januártól, de ezekre a feltételekre figyelni kell

Akár 35 ezer forintos támogatást is kaphatnak azok a 35 év alattiak, akik 2018-ban szerzik meg első közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgájukat, nem mindegy azonban, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és feltételeket. Az augusztusban megjelent kormányhatározatból úgy tűnik, a kormány növekvő nyelvvizsgaszámot vár: 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben már több mint 3 milliárd, 2020-ban pedig 3,37 milliárd forintot szánnak a támogatásra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna