Ennyit kell fizetni a középfokú nyelvvizsgáért: így csalnak a hamis bizonyítványokkal

Beszervezett vizsgáztató, bérvizsgázó, hamis bizonyítvány - így szereznek nyelvvizsgát azok, akik az illegális utat választják.

  • Eduline
Nyelviskolai óra. Van, aki nem a legális megoldást választja
Túry Gergely

Vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt indult nyomozás múlt héten egy bűnszervezet ellen, amelynek tagjai 2005 óta több mint százötven embernek "segítettek" angol és német nyelvvizsgához jutni. Több budapesti és vidéki nyelviskolával állapodtak meg: a vizsga előtt megkapták a feladatokat, a megoldott teszteket az általuk küldött emberek használhatták is a vizsgán, a szóbelin pedig automatikusan "megfelelt" értékelést kaptak.

Az ügyfeleknek a középfokú nyelvvizsgáért 300-350 ezer, a felsőfokúért pedig 500-550 ezer forintot kelett fizetniük. Később ők is beépülhettek a szervezetbe: ha hoztak újabb ügyfeleket, a bevételből jutalékot kaptak. Az esetről részletesen itt olvashattok.

Nem ez az egyetlen "módszer", amelyet a nyelvvizsgacsalók az elmúlt években kidolgoztak. A leggyakoribb a mobiltelefonos-headsetes súgás, egy másik bevált trükk "bérvizsgázó" fogadása, igaz, ez még kockázatosabb: közokirat-hamisításért akár három év szabadságvesztésre is ítélhetik azt, aki más személyi igazolványával megy vizsgázni. Ha a bérvizsgázó lebukik, azonnal értesítik a hatóságot, és a gyanúsítottat őrizetbe is vehetik.

Hamisított bizonyítványokat még mindig leginkább a piacokon árulnak, de az interneten is lehet találni ilyen hirdetéseket: van, aki garanciát is vállal arra, hogy a hamis bizonyítvánnyal nem fog lebukni a megrendelő. Az apróhirdetések nagyobb része azoknak kínál "biztos megoldást", akiknek "nincs idejük nyelvet tanulni, de kellene nyelvvizsga", nekik vagy bérvizsgázókat biztosítanak, vagy elintézik, hogy mindenképpen átmenjen a vizsgázó - a szolgáltatásokért általában 250-350 ezer forintot kell fizetni. Mennyibe kerül a bizonyítvány, ha a nullától kezdtitek a tanulást? Erről itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.