Ennyit kell fizetni a középfokú nyelvvizsgáért: így csalnak a hamis bizonyítványokkal

Beszervezett vizsgáztató, bérvizsgázó, hamis bizonyítvány - így szereznek nyelvvizsgát azok, akik az illegális utat választják.

  • Eduline
Nyelviskolai óra. Van, aki nem a legális megoldást választja
Túry Gergely

Vesztegetés és befolyással üzérkedés miatt indult nyomozás múlt héten egy bűnszervezet ellen, amelynek tagjai 2005 óta több mint százötven embernek "segítettek" angol és német nyelvvizsgához jutni. Több budapesti és vidéki nyelviskolával állapodtak meg: a vizsga előtt megkapták a feladatokat, a megoldott teszteket az általuk küldött emberek használhatták is a vizsgán, a szóbelin pedig automatikusan "megfelelt" értékelést kaptak.

Az ügyfeleknek a középfokú nyelvvizsgáért 300-350 ezer, a felsőfokúért pedig 500-550 ezer forintot kelett fizetniük. Később ők is beépülhettek a szervezetbe: ha hoztak újabb ügyfeleket, a bevételből jutalékot kaptak. Az esetről részletesen itt olvashattok.

Nem ez az egyetlen "módszer", amelyet a nyelvvizsgacsalók az elmúlt években kidolgoztak. A leggyakoribb a mobiltelefonos-headsetes súgás, egy másik bevált trükk "bérvizsgázó" fogadása, igaz, ez még kockázatosabb: közokirat-hamisításért akár három év szabadságvesztésre is ítélhetik azt, aki más személyi igazolványával megy vizsgázni. Ha a bérvizsgázó lebukik, azonnal értesítik a hatóságot, és a gyanúsítottat őrizetbe is vehetik.

Hamisított bizonyítványokat még mindig leginkább a piacokon árulnak, de az interneten is lehet találni ilyen hirdetéseket: van, aki garanciát is vállal arra, hogy a hamis bizonyítvánnyal nem fog lebukni a megrendelő. Az apróhirdetések nagyobb része azoknak kínál "biztos megoldást", akiknek "nincs idejük nyelvet tanulni, de kellene nyelvvizsga", nekik vagy bérvizsgázókat biztosítanak, vagy elintézik, hogy mindenképpen átmenjen a vizsgázó - a szolgáltatásokért általában 250-350 ezer forintot kell fizetni. Mennyibe kerül a bizonyítvány, ha a nullától kezdtitek a tanulást? Erről itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.