Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Március 8-9-én rendezik meg a 2018-as tavaszi HVG Állásbörzét a Papp László Budapest Sportarénában. Miért érdemes egyetemistaként, főiskolásként kimenni az állásbörzére? Itt a válasz.
Ha álláskeresésről van szó ma már nem kérdés, hogy elsődleges szempont a nyelvtudás. Friss diplomásként szinte lehetetlen elhelyezkedni, ha az embernek nincs megfelelő szintű nyelvtudása. Nagyon sok olyan szakma és szakterület van, ahol nyelvek nélkül szinte nem is lehet boldogulni. Ugyanerről árulkodnak a legnagyobb álláskereső portálok adatai is – a több ezer állás közül nem sok az, amelyre pályakezdő diplomások is jelentkezhetnek, viszont nem alapelvárás az idegennyelv-tudás. Jelenleg közel 400 állást hirdet a Jobline.hu, amihez nem feltétel a nyelvtudás, azonban nyilván sokkal nagyobb azoknak az állásoknak a száma, amihez különböző nyelvek ismerete, illetve minimum 1-2 éves tapasztalat kell.
Például ha valakinek jó a nyelvtudása, rengeteg olyan cég közül választhat, ahol a nyelvtudás az első szűrő. Az ssc (shared service center) cégeknél egyértelműen a nyelvtudás a döntő, és amit tudnia kell még a munkavállalónak - legyen az informatikai, gazdasági vagy bármilyen más tudás -, azt megtanítják neki a cégen belül. Ha pedig valaki ritka európai nyelvet beszél, legyen az holland, skandináv vagy bármelyik újlatin nyelv, vagy akár a környező országok nyelvei, még jobb eséllyel tud elhelyezkedni.

Magabiztos nyelvtudással a már említett, és egyre több friss diplomást felszívó SSC-kben is gyorsan állást lehet találni. Az országban nagyon sok ilyen központ működik, így folyamatosan vesznek fel fiatal, az angol mellett még egy nyelven, például németül legalább közép-, de inkább felsőfokon beszélő munkatársakat.
Ezért érdemes diákként ellátogatni a HVG Állásbörzére
A tavaly tavaszi HVG Állásbörzén a regisztráltak 42 százaléka aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett. Egy részük persze az aktuális félévben diplomázik, és az állásbörzén már azt a céget keresi, ahol a végzés után el tud majd helyezkedni, de nagyon sokan vannak olyanok is, akik szakmai gyakorlatot vagy diákmunkát keresnek.
Nagyon sok cég felismerte, hogy ha egy gyakornok megszereti a munkahelyét, olyan munkát, olyan juttatást, olyan felelősséget, olyan munkahelyi környezetet kap, amilyet szeretne, akkor - ha tehetséges - könnyen főállású munkatárs lehet belőle, ráadásul a gyakornoki program a cégek legjobb kiválasztási módszere, hiszen munka közben látják a hallgatókat. Megtudják, hogy milyen tudással rendelkeznek, mennyire innovatív a szemléletük, mennyire szeretnének tanulni-fejlődni, mennyire illenek bele a munkahelyi kultúrába - mondta korábban az Eduline-nak Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője.

Milyen tudást vagy képességet keresnek a munkaadók?
Nagyon gyakran előfordul, hogy az egyetemisták néhány hónappal a végzés előtt jönnek rá arra, hogy hiányzik például valamilyen szakmai tudás vagy nyelvtudás.
Mondok egy példát. Ha valakit az autóipar érdekel, jobb esélyekkel indul, ha van német nyelvismerete is. De ha ezt valaki csak a diplomaosztó előtt két hónappal tudja meg, akkor nehéz helyzetbe kerül, hiszen két hónap alatt nem tud megtanulni németül. Azért is érdemes elmenni egy-egy állásbörzére, hogy megtudják a hallgatók, az őket érdeklő területen szükséges-e mesterdiploma vagy sem, illetve milyen nyelvtudás kell az adott szakmában - meséli Hajdú Csongor főszevező.
Nem mindig a nyelvvizsga számít
Nagyon sok olyan munkáltató van, ahol már az első lépés is döntő lehet, ugyanis már az interjú, vagy adott esetben az önéletrajz is idegennyelvű. Azonban így hamar kiderül, hogy néhány esetben a nyelvtudás fontosabb, mint az ezt igazoló papír. Sok olyan szakma van, például az IT szektorban is, ahol a nyelvtudás mindennapos használata szinte helyettesíti a nyelvvizsgát. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem előny, ha a jelentkezőknek nyelvvizsgája van és persze van olyan állás is ahol kötelező a nyelvvizsga oklevél. Ezzel szemben az elmúlt években az is egyfajta trend lett, hogy a cégek csoportos nyelvoktatást biztosítanak az alkalmazottaiknak, hogy megszerezessék akár a szakmai nyelvvizsgájukat is.
A nyelvtudásfontosságáról és a meghirdetett állásokról még több információt megtudhattok, ha regisztráltok és ellátogattok a HVG Állásbörzésére.
| HVG Állásbörze - hol, mikor? |
A HVG állásbörzéjére kötelező regisztrálni, méghozzá azért, mert preferenciákat kérünk a látogatóktól. Megadják, hogy milyen egyetemen, milyen karon tanulnak vagy tanultak, milyen nyelvtudással rendelkeznek, hol szeretnének elhelyezkedni, milyen területek érdeklik őket. Helyszín és időpont: 2018 március 7. (szerda) 10:00-19:00 2018 március 8. (csütörtök) 10:00-17:00Papp László Budapest Sportaréna (1143 Budapest, Stefánia út 2.)Bővebb infó és regisztráció itt. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).