"Ha valaki ritka európai nyelvet beszél, még jobb eséllyel tud elhelyezkedni"

Március 8-9-én rendezik meg a 2018-as tavaszi HVG Állásbörzét a Papp László Budapest Sportarénában. Miért érdemes egyetemistaként, főiskolásként kimenni az állásbörzére? Itt a válasz.

  • Eduline

Ha álláskeresésről van szó ma már nem kérdés, hogy elsődleges szempont a nyelvtudás. Friss diplomásként szinte lehetetlen elhelyezkedni, ha az embernek nincs megfelelő szintű nyelvtudása. Nagyon sok olyan szakma és szakterület van, ahol nyelvek nélkül szinte nem is lehet boldogulni. Ugyanerről árulkodnak a legnagyobb álláskereső portálok adatai is – a több ezer állás közül nem sok az, amelyre pályakezdő diplomások is jelentkezhetnek, viszont nem alapelvárás az idegennyelv-tudás. Jelenleg közel 400 állást hirdet a Jobline.hu, amihez nem feltétel a nyelvtudás, azonban nyilván sokkal nagyobb azoknak az állásoknak a száma, amihez különböző nyelvek ismerete, illetve minimum 1-2 éves tapasztalat kell.

Például ha valakinek jó a nyelvtudása, rengeteg olyan cég közül választhat, ahol a nyelvtudás az első szűrő. Az ssc (shared service center) cégeknél  egyértelműen a nyelvtudás a döntő, és amit tudnia kell még a munkavállalónak - legyen az informatikai, gazdasági vagy bármilyen más tudás -, azt megtanítják neki a cégen belül. Ha pedig valaki ritka európai nyelvet beszél, legyen az holland, skandináv vagy bármelyik újlatin nyelv, vagy akár a környező országok nyelvei, még jobb eséllyel tud elhelyezkedni.

Stiller Ákos

Magabiztos nyelvtudással a már említett, és egyre több friss diplomást felszívó SSC-kben is gyorsan állást lehet találni. Az országban nagyon sok ilyen központ működik, így folyamatosan vesznek fel fiatal, az angol mellett még egy nyelven, például németül legalább közép-, de inkább felsőfokon beszélő munkatársakat.

Ezért érdemes diákként ellátogatni a HVG Állásbörzére

A tavaly tavaszi HVG Állásbörzén a regisztráltak 42 százaléka aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett. Egy részük persze az aktuális félévben diplomázik, és az állásbörzén már azt a céget keresi, ahol a végzés után el tud majd helyezkedni, de nagyon sokan vannak olyanok is, akik szakmai gyakorlatot vagy diákmunkát keresnek.

Nagyon sok cég felismerte, hogy ha egy gyakornok megszereti a munkahelyét, olyan munkát, olyan juttatást, olyan felelősséget, olyan munkahelyi környezetet kap, amilyet szeretne, akkor - ha tehetséges - könnyen főállású munkatárs lehet belőle, ráadásul a gyakornoki program a cégek legjobb kiválasztási módszere, hiszen munka közben látják a hallgatókat. Megtudják,  hogy milyen tudással rendelkeznek, mennyire innovatív a szemléletük, mennyire szeretnének tanulni-fejlődni, mennyire illenek bele a munkahelyi kultúrába - mondta korábban az Eduline-nak Hajdú Csongor, a HVG Állásbörze főszervezője.

HVG Állásbörze

Milyen tudást vagy képességet keresnek a munkaadók?

Nagyon gyakran előfordul, hogy az egyetemisták néhány hónappal a végzés előtt jönnek rá arra, hogy hiányzik például valamilyen szakmai tudás vagy nyelvtudás.

Mondok egy példát. Ha valakit az autóipar érdekel, jobb esélyekkel indul, ha van német nyelvismerete is. De ha ezt valaki csak a diplomaosztó előtt két hónappal tudja meg, akkor nehéz helyzetbe kerül, hiszen két hónap alatt nem tud megtanulni németül. Azért is érdemes elmenni egy-egy állásbörzére, hogy megtudják a hallgatók, az őket érdeklő területen szükséges-e mesterdiploma vagy sem, illetve milyen nyelvtudás kell az adott szakmában - meséli Hajdú Csongor főszevező.

Nem mindig a nyelvvizsga számít

Nagyon sok olyan munkáltató van, ahol már az első lépés is döntő lehet, ugyanis már az interjú, vagy adott esetben az önéletrajz is idegennyelvű. Azonban így hamar kiderül, hogy néhány esetben a nyelvtudás fontosabb, mint az ezt igazoló papír. Sok olyan szakma van, például az IT szektorban is, ahol a nyelvtudás mindennapos használata szinte helyettesíti a nyelvvizsgát. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem előny, ha a jelentkezőknek nyelvvizsgája van és persze van olyan állás is ahol kötelező a nyelvvizsga oklevél. Ezzel szemben az elmúlt években az is egyfajta trend lett, hogy a cégek csoportos nyelvoktatást biztosítanak az alkalmazottaiknak, hogy megszerezessék akár a szakmai nyelvvizsgájukat is.

A nyelvtudásfontosságáról és a meghirdetett állásokról még több információt megtudhattok, ha regisztráltok és ellátogattok a HVG Állásbörzésére.

HVG Állásbörze - hol, mikor?

A HVG állásbörzéjére kötelező regisztrálni, méghozzá azért, mert preferenciákat kérünk a látogatóktól. Megadják, hogy milyen egyetemen, milyen karon tanulnak vagy tanultak, milyen nyelvtudással rendelkeznek, hol szeretnének elhelyezkedni, milyen területek érdeklik őket.

Helyszín és időpont:

2018 március 7. (szerda) 10:00-19:00

2018 március 8. (csütörtök) 10:00-17:00

Papp László Budapest Sportaréna (1143 Budapest, Stefánia út 2.)

Bővebb infó és regisztráció itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.