"Enyhe kényszer" - a pedagóguskar elnöke szerint nem baj, hogy kötelező lesz a nyelvvizsga

Nem igaz, hogy csak magántanárral lehet eljutni a nyelvvizsgáig, a középiskolai nyelvórák száma megfelelő, "amennyiben a tanulók megfelelően motiváltak, nem jelenthet problémát a nyelvtanulás" - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a Magyar Időknek.

  • Eduline
Túry Gergely
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak azok a felvételizők kezdhetik meg tanulmányaikat valamelyik egyetemen vagy főiskolán, akiknek van legalább egy B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk. A lapnak Horváth Péter úgy nyilatkozott, támogatandónak tartja azt a kormányzati célt, hogy a diákok legalább egy idegen nyelvből eljussanak a B2 szintű nyelvtudásig felsőoktatási tanulmányaik megkezdéséig.

Hozzátette: az egyetemeknek, főiskoláknak kevés lehetőségük van arra, hogy az adott szak tanítása mellett a nyelvtanulásban segítsék a hallgatókat. Horváth Péter szerint "ez az enyhe kényszer" jó hatással lehet a nyelvtanulásra, de mint sok más esetben, ennél a követelménynél is vitatható, hogy teljes esélyegyenlőség mellett lehet-e teljesíteni.

A szakértő szerint nem reális középfokú nyelvtudást várni a középiskola végére

Az első nyelvvizsga ingyenessé tételéről szóló kormányzati tervről azt mondta, üdvözlendő, ugyanakkor jelenleg is van mód ingyenesen hozzáférni a nyelvvizsgához, amennyiben a diákok emelt szinten érettségiznek és 60 százalék felett teljesítenek. Ez azonban az elnök szerint kockázatos út, továbbá az ilyen módon megszerzett bizonyítványt külföldön nem ismerik el.

A lapnak Hiller István korábbi szocialista oktatási miniszter a tervekről azt mondta: önmagában a nyelvvizsga ingyenessé tétele – ami az MSZP 2001-es oktatási programjának is része volt – jó, de csak gesztusértékű kezdeményezés.

Úgy véli, valójában nem a vizsgadíj jelenti a magas költséget a családoknak, hanem az oda vezető út. A politikus emlékeztetett: sokan akár több százezer forintos kiadással járó magánórákon sajátítják el a szükséges tudást, amit a többség nem engedhet meg magának, így a rendszer esélyegyenlőtlenséget teremt.

Ingyenes lehet az első középfokú nyelvvizsga
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.