Nem igaz, hogy csak magántanárral lehet eljutni a nyelvvizsgáig, a középiskolai nyelvórák száma megfelelő, "amennyiben a tanulók megfelelően motiváltak, nem jelenthet problémát a nyelvtanulás" - mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke a Magyar Időknek.
Hozzátette: az egyetemeknek, főiskoláknak kevés lehetőségük van arra, hogy az adott szak tanítása mellett a nyelvtanulásban segítsék a hallgatókat. Horváth Péter szerint "ez az enyhe kényszer" jó hatással lehet a nyelvtanulásra, de mint sok más esetben, ennél a követelménynél is vitatható, hogy teljes esélyegyenlőség mellett lehet-e teljesíteni.
Az első nyelvvizsga ingyenessé tételéről szóló kormányzati tervről azt mondta, üdvözlendő, ugyanakkor jelenleg is van mód ingyenesen hozzáférni a nyelvvizsgához, amennyiben a diákok emelt szinten érettségiznek és 60 százalék felett teljesítenek. Ez azonban az elnök szerint kockázatos út, továbbá az ilyen módon megszerzett bizonyítványt külföldön nem ismerik el.
A lapnak Hiller István korábbi szocialista oktatási miniszter a tervekről azt mondta: önmagában a nyelvvizsga ingyenessé tétele – ami az MSZP 2001-es oktatási programjának is része volt – jó, de csak gesztusértékű kezdeményezés.
Úgy véli, valójában nem a vizsgadíj jelenti a magas költséget a családoknak, hanem az oda vezető út. A politikus emlékeztetett: sokan akár több százezer forintos kiadással járó magánórákon sajátítják el a szükséges tudást, amit a többség nem engedhet meg magának, így a rendszer esélyegyenlőtlenséget teremt.
Az iskola nem a gyerekek problémáit kezeli – hanem maga hozza létre azokat. A pedagógusok és szülők több mint egy évig gyűjtötték a tapasztalataikat, hogy azokat egy javaslatcsomagba fűzve küldjék el az áprilisban alakuló kormánynak.
Az ügyben vizsgálatot indítottak, a tanárt felfüggesztették.
2026-ban tavalyhoz képest egy kicsivel korábban kezdődik a tavaszi szünet. Mutatjuk a pontos dátumot.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint központi számítási hiba miatt nem volt megfelelő fedezete a pedagógusok idei, 10 százalékos béremelésének. Bár a kormány utólag korrigálta az előirányzatot, a szakszervezet úgy látja: a késlekedés miatt az emelés egy része nem egységesen valósult meg. Voltak olyan iskolák, ahol a rendelettel ellentétben nem érte el a 10 százalékot a béremelés.
Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A digitális országos kompetenciamérést az iskoláknak 2026. március 23. és 2026. május 29. között kell lebonyolítani a Hivatal által meghatározott ütemezés szerint.
Nem csak nyelvvizsgával szerezhettek pluszpontokat, ha egyetemre jelentkeztek.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
