Itt a feketeleves: ezeknek a diákoknak esélyük sem lesz a továbbtanulásra 2020-tól?

Kedvezmények nélkül a 2020-tól kötelező nyelvvizsga majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatás felvételin a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok számára.

  • Eduline
Pixabay

Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak az juthat be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből, és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja.

A Népszava most arról ír, a vizsgálatokat végző szakembereknek rendelkezniük kellene a nyelvvizsgákra vonatkozó ismeretekkel is, hogy az SNI-s vagy BTMN-es diákokat kedvezményekkel tudják segíteni a sikeres vizsga teljesítésében.

A lap által megkérdezett kedvezmények nélkül, a 2020-tól kötelező nyelvvizsga-követelmény majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatási felvételin. Ám a szakvélemények nem tartalmaznak erre vonatkozó utalásokat. Ez diszkriminatív, kizárhatja az érintetteket a továbbtanulásból.

Szigor lesz az egyetemi felvételin, pedig erre nincsenek felkészülve az iskolák

A szorgalmas diákok felének nincs esélye eljutni a középfokú nyelvvizsgáig a gimnáziumokban, mert erre nincs felkészülve a közoktatás - nyilatkozta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke Magyar Nemzet keddi számában. Hozzátette: az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tudja, hogy mennyire adottak a tárgyi és személyi feltételek a megfelelő színvonalú nyelvoktatáshoz az iskolákban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.