Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Pixabay
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020-tól csak az juthat be egyetemre, főiskolára, akinek legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből, és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja.
A Népszava most arról ír, a vizsgálatokat végző szakembereknek rendelkezniük kellene a nyelvvizsgákra vonatkozó ismeretekkel is, hogy az SNI-s vagy BTMN-es diákokat kedvezményekkel tudják segíteni a sikeres vizsga teljesítésében.
A lap által megkérdezett kedvezmények nélkül, a 2020-tól kötelező nyelvvizsga-követelmény majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatási felvételin. Ám a szakvélemények nem tartalmaznak erre vonatkozó utalásokat. Ez diszkriminatív, kizárhatja az érintetteket a továbbtanulásból.
Szigor lesz az egyetemi felvételin, pedig erre nincsenek felkészülve az iskolák
A szorgalmas diákok felének nincs esélye eljutni a középfokú nyelvvizsgáig a gimnáziumokban, mert erre nincs felkészülve a közoktatás - nyilatkozta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke Magyar Nemzet keddi számában. Hozzátette: az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tudja, hogy mennyire adottak a tárgyi és személyi feltételek a megfelelő színvonalú nyelvoktatáshoz az iskolákban.
