Tévhit, hogy a gyermekkori kétnyelvűség káros hatással lehet a fejlődésre?

Egy új nyelv tanulása egész életünkben kifizetődő, bármilyen korban is kezdi el az ember. Változtat az agyi struktúrán, jobb munkalehetőségekkel lehet élni, sőt jelenlegi vizsgálatok szerint öt évvel kitolódik a demencia kialakulása, és az Alzheimer-kór is ritkább a kétnyelvűeknél – mondta a Vehir.hu-nak Navracsics Judit nyelvész.

  • Eduline
Stiller Ákos

„Nemcsak azért hasznos egy új nyelvet elsajátítani, hogy például könnyebben boldoguljunk egy másik országban. Mégis, érdemes minél korábban elkezdeni. El kell felejteni, hogy a gyermekkori kétnyelvűség káros hatással lehet a nyelvi- vagy a személyiség fejlődésre, mert ez nem igaz! Csak jól kell csinálni” – szögezte le a lapnak a nyelvész a nyelvtanulásról.

Hozzátette: a gyermekkori nyelvtanulásnál fontos, hogy nem lehet úgy csinálni, mintha ez oktatás lenne, nem szabad kikérdezni, számon kérni, a nyelvhasználat miatt jutalmazni vagy büntetni a gyermeket.

„Olyan légkört kell teremteni, amelyben a gyermek motiválttá válik a nyelvtanulásra. Például legyen a gyermekszobában egy olyan kis sarok, ahol csak a másik nyelven beszélnek. Vagy például találja ki a család, hogy minden reggelinél a másik nyelven kommunikálnak. A lényeg – a természetes környezet megteremtése mellett –, a rendszeresség. Az sem káros, hogyha a gyermekek eredeti nyelven rajzfilmet néznek, természetesen az életkoruknak megfelelőt. Jók a rímes versek, dalocskák is arra, hogy ráhangolják a gyermeket a másik nyelv hangjainak helyes kiejtésére, a dallammeneteire, a tempójára és a ritmusára” – magyarázta.

Kinek való a két tanítási nyelvű középiskola, és kinek nem?

Milyen előnyei és hátrányai vannak a két tanítási nyelvű középiskolai oktatásnak? Utánajártunk. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke. A rendszerváltás óta a két tanítási nyelvű képzést indító középiskolák száma is ugrásszerűen megnőtt.

Itt a 2018-as középiskolai rangsor: az öt legjobb két tanítási nyelvű gimnázium

A szolnoki Varga Katalin Gimnázium, a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a veszprémi Vetési Albert Gimnázium vezeti a HVG két tanítási nyelvű középiskolákról készített 2018-as rangsorát. A HVG 2018-as, két tanítási nyelvű középiskolákról készített rangsorának élén a szolnoki Varga Katalin Gimnázium áll, de az öt legjobb közé került a miskolci Herman Ottó Gimnázium, a veszprémi Vetési Albert Gimnázium, a debreceni Fazekas Mihály Gimázium és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium is.

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!