„Nemcsak azért hasznos egy új nyelvet elsajátítani, hogy például könnyebben boldoguljunk egy másik országban. Mégis, érdemes minél korábban elkezdeni. El kell felejteni, hogy a gyermekkori kétnyelvűség káros hatással lehet a nyelvi- vagy a személyiség fejlődésre, mert ez nem igaz! Csak jól kell csinálni” – szögezte le a lapnak a nyelvész a nyelvtanulásról.
Hozzátette: a gyermekkori nyelvtanulásnál fontos, hogy nem lehet úgy csinálni, mintha ez oktatás lenne, nem szabad kikérdezni, számon kérni, a nyelvhasználat miatt jutalmazni vagy büntetni a gyermeket.
„Olyan légkört kell teremteni, amelyben a gyermek motiválttá válik a nyelvtanulásra. Például legyen a gyermekszobában egy olyan kis sarok, ahol csak a másik nyelven beszélnek. Vagy például találja ki a család, hogy minden reggelinél a másik nyelven kommunikálnak. A lényeg – a természetes környezet megteremtése mellett –, a rendszeresség. Az sem káros, hogyha a gyermekek eredeti nyelven rajzfilmet néznek, természetesen az életkoruknak megfelelőt. Jók a rímes versek, dalocskák is arra, hogy ráhangolják a gyermeket a másik nyelv hangjainak helyes kiejtésére, a dallammeneteire, a tempójára és a ritmusára” – magyarázta.
Milyen előnyei és hátrányai vannak a két tanítási nyelvű középiskolai oktatásnak? Utánajártunk. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke. A rendszerváltás óta a két tanítási nyelvű képzést indító középiskolák száma is ugrásszerűen megnőtt.
A szolnoki Varga Katalin Gimnázium, a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a veszprémi Vetési Albert Gimnázium vezeti a HVG két tanítási nyelvű középiskolákról készített 2018-as rangsorát. A HVG 2018-as, két tanítási nyelvű középiskolákról készített rangsorának élén a szolnoki Varga Katalin Gimnázium áll, de az öt legjobb közé került a miskolci Herman Ottó Gimnázium, a veszprémi Vetési Albert Gimnázium, a debreceni Fazekas Mihály Gimázium és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium is.
