Tévhit, hogy a gyermekkori kétnyelvűség káros hatással lehet a fejlődésre?

Egy új nyelv tanulása egész életünkben kifizetődő, bármilyen korban is kezdi el az ember. Változtat az agyi struktúrán, jobb munkalehetőségekkel lehet élni, sőt jelenlegi vizsgálatok szerint öt évvel kitolódik a demencia kialakulása, és az Alzheimer-kór is ritkább a kétnyelvűeknél – mondta a Vehir.hu-nak Navracsics Judit nyelvész.

  • Eduline
Stiller Ákos

„Nemcsak azért hasznos egy új nyelvet elsajátítani, hogy például könnyebben boldoguljunk egy másik országban. Mégis, érdemes minél korábban elkezdeni. El kell felejteni, hogy a gyermekkori kétnyelvűség káros hatással lehet a nyelvi- vagy a személyiség fejlődésre, mert ez nem igaz! Csak jól kell csinálni” – szögezte le a lapnak a nyelvész a nyelvtanulásról.

Hozzátette: a gyermekkori nyelvtanulásnál fontos, hogy nem lehet úgy csinálni, mintha ez oktatás lenne, nem szabad kikérdezni, számon kérni, a nyelvhasználat miatt jutalmazni vagy büntetni a gyermeket.

„Olyan légkört kell teremteni, amelyben a gyermek motiválttá válik a nyelvtanulásra. Például legyen a gyermekszobában egy olyan kis sarok, ahol csak a másik nyelven beszélnek. Vagy például találja ki a család, hogy minden reggelinél a másik nyelven kommunikálnak. A lényeg – a természetes környezet megteremtése mellett –, a rendszeresség. Az sem káros, hogyha a gyermekek eredeti nyelven rajzfilmet néznek, természetesen az életkoruknak megfelelőt. Jók a rímes versek, dalocskák is arra, hogy ráhangolják a gyermeket a másik nyelv hangjainak helyes kiejtésére, a dallammeneteire, a tempójára és a ritmusára” – magyarázta.

Kinek való a két tanítási nyelvű középiskola, és kinek nem?

Milyen előnyei és hátrányai vannak a két tanítási nyelvű középiskolai oktatásnak? Utánajártunk. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke. A rendszerváltás óta a két tanítási nyelvű képzést indító középiskolák száma is ugrásszerűen megnőtt.

Itt a 2018-as középiskolai rangsor: az öt legjobb két tanítási nyelvű gimnázium

A szolnoki Varga Katalin Gimnázium, a miskolci Herman Ottó Gimnázium és a veszprémi Vetési Albert Gimnázium vezeti a HVG két tanítási nyelvű középiskolákról készített 2018-as rangsorát. A HVG 2018-as, két tanítási nyelvű középiskolákról készített rangsorának élén a szolnoki Varga Katalin Gimnázium áll, de az öt legjobb közé került a miskolci Herman Ottó Gimnázium, a veszprémi Vetési Albert Gimnázium, a debreceni Fazekas Mihály Gimázium és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium is.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.