A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

Salusinszky András a Magyar Hírlapnak azt mondta, demográfiai okokból csökken a jelentkezők száma, 100-105 ezer tanuló felvételizik felsőoktatási intézménybe. „Ötven százalékuk nem rendelkezik a 2020-tól szükséges középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy az azzal egyenértékű nyelvi emelt szintű érettségivel” – mutatott rá. Ezért szerinte bár a kormányzati cél helyes, maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – elszabotálják a rendelkezés végrehajtását.
Ennek oka, hogy a közoktatásban nem lehet felkészülni a nyelvvizsgára és az emelt szintű nyelvi érettségire, mivel máig nem hatékony a nyelvoktatás. Természetesen vannak kivételek, a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő „elitebb” iskolákra ez nem jellemző. „Átlagosan a gyerekek ezer órát tanulnak nyelvet, ami nyelviskolai körülmények között középfokú nyelvvizsga megszerzésére elég. Ugyanakkor azt látjuk, ezer óra után a legtöbben még az alapfokú nyelvvizsgát sem szerzik meg az iskolában” – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, tavaly elkészült egy felmérés a nyelvoktatásról, ám a konklúziók levonása elmaradt.
„A hiányosságokat tudatos programmal kellene felszámolni, amihez a nyelviskolák tudását hasznosítani lehetne” – jegyezte meg. Kifejtette, egyre többen tanulnak nyelviskolában, felismerve, a csoportos órák hatékony tanulási formának bizonyulnak. „Egy négyhetes tanfolyamon a tanév teljes anyagát átvesszük, és további ismereteket is tudnak szerezni a fiatalok” – tette hozzá.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.