Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.
Salusinszky András a Magyar Hírlapnak azt mondta, demográfiai okokból csökken a jelentkezők száma, 100-105 ezer tanuló felvételizik felsőoktatási intézménybe. „Ötven százalékuk nem rendelkezik a 2020-tól szükséges középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy az azzal egyenértékű nyelvi emelt szintű érettségivel” – mutatott rá. Ezért szerinte bár a kormányzati cél helyes, maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – elszabotálják a rendelkezés végrehajtását.
Ennek oka, hogy a közoktatásban nem lehet felkészülni a nyelvvizsgára és az emelt szintű nyelvi érettségire, mivel máig nem hatékony a nyelvoktatás. Természetesen vannak kivételek, a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő „elitebb” iskolákra ez nem jellemző. „Átlagosan a gyerekek ezer órát tanulnak nyelvet, ami nyelviskolai körülmények között középfokú nyelvvizsga megszerzésére elég. Ugyanakkor azt látjuk, ezer óra után a legtöbben még az alapfokú nyelvvizsgát sem szerzik meg az iskolában” – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, tavaly elkészült egy felmérés a nyelvoktatásról, ám a konklúziók levonása elmaradt.
„A hiányosságokat tudatos programmal kellene felszámolni, amihez a nyelviskolák tudását hasznosítani lehetne” – jegyezte meg. Kifejtette, egyre többen tanulnak nyelviskolában, felismerve, a csoportos órák hatékony tanulási formának bizonyulnak. „Egy négyhetes tanfolyamon a tanév teljes anyagát átvesszük, és további ismereteket is tudnak szerezni a fiatalok” – tette hozzá.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
