Nyelvvizsga kell 2020-tól a felvételihez, pedig az iskolai nyelvoktatás még mindig nem hatékony

Maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – szabotálják majd a rendelkezés végrehajtását. Ezt mondta a nyelvvizsgához kötött felvételiről a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke.

  • Eduline
Stiller Ákos

Salusinszky András a Magyar Hírlapnak azt mondta, demográfiai okokból csökken a jelentkezők száma, 100-105 ezer tanuló felvételizik felsőoktatási intézménybe. „Ötven százalékuk nem rendelkezik a 2020-tól szükséges középfokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy az azzal egyenértékű nyelvi emelt szintű érettségivel” – mutatott rá. Ezért szerinte bár a kormányzati cél helyes, maguk az egyetemek lesznek azok, amelyek – finanszírozási okok miatt – elszabotálják a rendelkezés végrehajtását.

Ennek oka, hogy a közoktatásban nem lehet felkészülni a nyelvvizsgára és az emelt szintű nyelvi érettségire, mivel máig nem hatékony a nyelvoktatás. Természetesen vannak kivételek, a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő „elitebb” iskolákra ez nem jellemző. „Átlagosan a gyerekek ezer órát tanulnak nyelvet, ami nyelviskolai körülmények között középfokú nyelvvizsga megszerzésére elég. Ugyanakkor azt látjuk, ezer óra után a legtöbben még az alapfokú nyelvvizsgát sem szerzik meg az iskolában” – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, tavaly elkészült egy felmérés a nyelvoktatásról, ám a konklúziók levonása elmaradt.

„A hiányosságokat tudatos programmal kellene felszámolni, amihez a nyelviskolák tudását hasznosítani lehetne” – jegyezte meg. Kifejtette, egyre többen tanulnak nyelviskolában, felismerve, a csoportos órák hatékony tanulási formának bizonyulnak. „Egy négyhetes tanfolyamon a tanév teljes anyagát átvesszük, és további ismereteket is tudnak szerezni a fiatalok” – tette hozzá.

Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről

Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.

Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.