Hamarosan diplomáztok, de még nincs meg a nyelvvizsgátok? Nem mindegy, hogy milyen bizonyítványt szereztek, ugyanis nem minden típust fogadnak el a diplomához. Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Jövőre diplomázok, de még nincs nyelvvizsgám. Úgy tudom, alapszakon egy középfokú nyelvvizsga kell. Akkor mindegy, hogy milyen nyelvből és melyik nyelvvizsgaközpontban teszem le?
Az igaz, hogy alapszakos diplomához egy középfokú (B2-es szintű), komplex, államilag elismert általános nyelvvizsgára van szükség. Azonban az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt - például általános helyett vagy mellett szakmai nyelvvizsgát - is meghatározhatnak. Ezért mielőtt kiválasztjátok a nyelvvizsgát, mindenképp nézzétek meg a szakotokra vonatkozó kimeneteli követelményeket.
Az államilag elismert vizsgarendszereket működtető vizsgaközpontokat és a nyelveket, amelyekből vizsgázhattok, itt találjátok. Csoportokra bontva láthatjátok például a kétnyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok listáját, de az egynyelvű, szaknyelvi nyelvvizsga-bizonyítványt adó vizsgaközpontok is a listán sorakoznak.
Így a saját igényeiteknek vagy éppen a követelményeiteknek megfelelően választhattok vizsgaközpontot, ahol aztán nyelvvizsgázhattok az ország különböző városaiban.
Akinek esetleg már van nyelvvizsgája, de nincsen a felsoroltak között, eljárási díj ellenében honosíthatja azt, így azt is elfogadhatják a diplomához. Erről bővebben itt olvashattok.
2020-tól már felvételi követelmény lesz a nyelvvizsga:
Mit kell teljesítenie annak, aki 2020-ban felvételizik majd egyetemre?
Milyen felvételi követelményekkel számolni 2020-tól? Olvasói kérdésekre válaszolunk. Ha 2020-ban fogok felvételizni, már kötelező lesz, hogy legyen legalább egy nyelvvizsgám? Igen. Legalább középfokú tudás kell egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel természetesen bizonyítani is kell. Emelt szintű érettségit is kötelező lesz tennem? Így van.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
