Újabb nyelvoktatási trend terjed az amerikai egyetemeken

A látványban nincs semmi rendkívüli: amerikai egyetemi hallgatók egy csoportja félkörben állva tapsol, fél lábon...

  • Eduline

A látványban nincs semmi rendkívüli: amerikai egyetemi hallgatók egy csoportja félkörben állva tapsol, fél lábon ugrál, és jiddisül azt énekli, hogy "Az der rebe zingt, zingen alle hszidim" (Ha a rebbe táncol, táncol minden hászid). A jelenet az atlantai Emory Egyetemen játszódott le, annak a néhány észak-amerikai egyetemnek az egyikén, amelynek oktatási programjában szerepel a kelet-európai zsidók németen alapuló nyelve, a jiddis.

A holokauszt után a jiddist a kihalás fenyegette, mivel sok millió, a nyelvet beszélő zsidó vagy elpusztult a náci koncentrációs táborokban, vagy olyan országokba menekült, ahol a nyelvet nem beszélték. Észak-Amerika több egyeteme - például a baltimore-i Johns Hopkins és a montreali McGill - most azon dolgozik, hogy visszahozza a nyelvet, és vele együtt az európai zsidó kultúra és művészet gazdag történelmének tiszteletét.

"Ha mindezt meg akarjuk őrizni, aktívan és tudatosan kell cselekednünk - mondta az AP amerikai hírügynökségnek Miriam Udel, az Emory jiddisprofesszora, aki dalokat is használ a nyelvtanításhoz. "Az a nemzedék, amely passzívan ismeri a jiddist, kihalóban van. Vannak olyan kincsek, amelyeket meg kell őrizni, mert elveszítjük őket, ha hagyjuk, hogy a jiddis kihaljon."

Félmillióan beszélik otthon 

Szakértők becslése szerint a világon 1 és 2 millió közé tehető a jiddis anyanyelvűek száma, ám közülük mindössze félmillióan - többségükben ortodox zsidók - beszélik otthon is a nyelvet. Amikor a zsidó kutatások New York-i YIVO Intézete 1968-ban nyári jiddis tanfolyamokat kezdett ajánlani, az volt az egyetlen ilyen jellegű kurzus az egész világon.

"Ma már az izraeli Tel-Avivban, a kanadai Ottawában, Indiana és Arizona amerikai szövetségi államokban is vannak jiddis tanfolyamok" - mondta Paul Glasser, a YIVO dékánja. 

Összességében az Egyesült Államok és Kanada mintegy 20 egyeteme és főiskolája ajánl jiddis tanfolyamot, bár közülük csak kevés ad róluk tudományos szintű igazolványt. A nyelv iránt elsősorban a fiatal nemzedékhez tartozó zsidók érdeklődnek, akiket nem zavar úgy, mint a szüleiket az, ha a családjuk nem angolul, hanem jiddisül beszél. "A tizennyolc évesekre ez már nem jellemző. Nincs miért szégyenkezniük, hisz senki se kérdőjelezi meg amerikai voltukat" - tette hozzá Glasser.

Matthew Birnbaum, az Emory első éves hallgatója elmondta, hogy azért választotta Udel jiddis tanfolyamát, mert személyesen kötődik a nyelvhez, amelyet a nagyszülei még mindig beszélnek. "Sokat megtudtam a gyökereimről, és arról, hogy a népem honnan jött. Igazán érdekes tapasztalat volt nemcsak nyelvi, hanem történelmi tekintetben is" - fogalmazott.

Az Emory Egyetem hallgatói egy szemeszteren keresztül dalok és olvasás segítségével tanulják a jiddis nyelvtant, és a félév végén közönség előtt fellépve adnak számot a tudásukról. Az előadás növeli az önbizalmukat és segíti őket abban, hogy kapcsolatot alakítsanak ki idősebb jiddisül beszélőkkel. "A mostani félévben a tanfolyam valamennyi hallgatója zsidó, de korábban voltak nem zsidó hallgatók is" - fedte fel Udel.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.