A Nyelvtudásért Egyesület szerint a nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája a jelenlegi formájában...
A Nyelvtudásért Egyesület szerint a nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája a jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy megoldja a hazai nyelvoktatással kapcsolatos problémákat, vagy, hogy előremutató gondolatokat közöljön a nyelvtanulás-nyelvtanítás terén. A december 20-án közzétett "Fehér könyvet" az egyesület szakemberei a január 3-i határidőig véleményezték - olvasható a szervezet közleményében.
Az egyesület az oktatásért felelős államtitkárság előterjesztésében foglaltakat "további átgondolásra és átdolgozásra" javasolja. Közölték, szakvéleményükben öt olyan területet emeltek ki, ahol a "Fehér könyv" szakmailag "hibás vagy kivitelezhetetlen elképzeléseket" tartalmaz. Ezek a nyelvválasztás kérdése, a nyelvtanulás folyamatosságának biztosítása, a szakfelügyelet intézménye, a nyelvtudás mérése és a költségvetési források biztosítása.
Az egyesület szerint a különböző élő idegen nyelvek "komplexitás" szerinti sorba rendezése szakmai abszurditás. A szakmailag értelmezhetetlen érveléssel alátámasztott javaslat - amely szerint kezdődjön a kisiskolások nyelvtanulása a nehezebbnek gondolt nyelvvel - pedig "a pedagógiai nonszensz körébe tartozik".
Azzal sem értenek egyet, hogy általános iskolában második idegen nyelvként "választható valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is" - írták. Szerintük ez nem csak az általános és középiskola közötti "átjárhatóság és folytonosság" szempontjából kritikus, hanem az egyetemeken folyó nyelvoktatás szempontjából is.
A felsőoktatásba jelentkező tanulóknál a megszabott nyelvi szint is problémát jelent, mert a középiskola kimeneti követelménye (B1 szint) és az egyetemi alapképzés bemeneti követelménye (2017-től B2 szint) nincs összhangban - olvasható a közleményben.
A Nyelvtudásért Egyesület szerint az ellenőrzés és a számonkérés eszközei nem pótolják a nyelvtanárok szakmai támogatását, továbbképzését, a megfelelő források biztosítását, és nem vezetnek a stratégiában általános célként meghatározott kívánt eredményhez, az "államilag finanszírozott nyelvoktatás hatékonyságának növeléséhez". A nyelvtudás hiteles méréséhez pedig olyan apparátusra és hozzáértésre van szükség, ami iskolai szinten nem áll rendelkezésre - írták.
Kifogásolják, hogy a "középtávú stratégia felületesen és nagyvonalúan kezeli a tervezet költségvonzatának kérdését": szerintük egyrészt irreális az az elképzelés, hogy a megfogalmazott célok "a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával is elérhetők", másrészt a helyenként ötletszerűen felvetett pályázatokon elnyerhető, bizonytalan uniós forrásokra nem lehet rendszer-szerű oktatásfejlesztést építeni - áll a közleményben.
A PDSZ országos választmányának tagja többek között a korábban sérelmet szenvedett pedagógusok rehabilitációját, a státusztörvény eltörlését és a pedagógusok munkaterheinek rendezését nevezte meg szükségesnek.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
Józsefváros második iskolautcáját alakíthatják ki a Német utcában. Az önkormányzat tervei szerint a Németh László Általános Iskola előtti útszakasz akár teljesen autómentessé is válhat.
Jordániából és Pakisztánból is jóval több Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas tanul Magyarországon, mint például Kínából. Utóbbi a több mint száz országot tartalmazó listán csak a tizedik helyen áll.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Sok intézményben már az augusztusi hosszú hétvége után be kell menniük a pedagógusoknak az iskolába.
A közoktatásért felelős államtitkár szerint a rugalmasabb iskolakezdésről szóló javaslatcsomag lehetőséget ad arra, hogy az alsó tagozatos években nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulás élménye, és az iskolai mindennapokat jobban a gyerekek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítsák.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
