Nyelvtudásért Egyesület: hibás Hoffmannék nyelvoktatási stratégiája

A Nyelvtudásért Egyesület szerint a nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája a jelenlegi formájában...

  • MTI
Szakmailag hibás az oktatási államtitkárság nyelvoktatási koncepciója a Nyelvtudásért Egyesület szerint
MTI Fotó: Kollányi Péter

A Nyelvtudásért Egyesület szerint a nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája a jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy megoldja a hazai nyelvoktatással kapcsolatos problémákat, vagy, hogy előremutató gondolatokat közöljön a nyelvtanulás-nyelvtanítás terén. A december 20-án közzétett "Fehér könyvet" az egyesület szakemberei a január 3-i határidőig véleményezték - olvasható a szervezet közleményében.

Az egyesület az oktatásért felelős államtitkárság előterjesztésében foglaltakat "további átgondolásra és átdolgozásra" javasolja. Közölték, szakvéleményükben öt olyan területet emeltek ki, ahol a "Fehér könyv" szakmailag "hibás vagy kivitelezhetetlen elképzeléseket" tartalmaz. Ezek a nyelvválasztás kérdése, a nyelvtanulás folyamatosságának biztosítása, a szakfelügyelet intézménye, a nyelvtudás mérése és a költségvetési források biztosítása.

Az egyesület szerint a különböző élő idegen nyelvek "komplexitás" szerinti sorba rendezése szakmai abszurditás. A szakmailag értelmezhetetlen érveléssel alátámasztott javaslat - amely szerint kezdődjön a kisiskolások nyelvtanulása a nehezebbnek gondolt nyelvvel - pedig "a pedagógiai nonszensz körébe tartozik".

Azzal sem értenek egyet, hogy általános iskolában második idegen nyelvként "választható valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is" - írták. Szerintük ez nem csak az általános és középiskola közötti "átjárhatóság és folytonosság" szempontjából kritikus, hanem az egyetemeken folyó nyelvoktatás szempontjából is.

A felsőoktatásba jelentkező tanulóknál a megszabott nyelvi szint is problémát jelent, mert a középiskola kimeneti követelménye (B1 szint) és az egyetemi alapképzés bemeneti követelménye (2017-től B2 szint) nincs összhangban - olvasható a közleményben.

A Nyelvtudásért Egyesület szerint az ellenőrzés és a számonkérés eszközei nem pótolják a nyelvtanárok szakmai támogatását, továbbképzését, a megfelelő források biztosítását, és nem vezetnek a stratégiában általános célként meghatározott kívánt eredményhez, az "államilag finanszírozott nyelvoktatás hatékonyságának növeléséhez". A nyelvtudás hiteles méréséhez pedig olyan apparátusra és hozzáértésre van szükség, ami iskolai szinten nem áll rendelkezésre - írták.

Kifogásolják, hogy a "középtávú stratégia felületesen és nagyvonalúan kezeli a tervezet költségvonzatának kérdését": szerintük egyrészt irreális az az elképzelés, hogy a megfogalmazott célok "a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával is elérhetők", másrészt a helyenként ötletszerűen felvetett pályázatokon elnyerhető, bizonytalan uniós forrásokra nem lehet rendszer-szerű oktatásfejlesztést építeni - áll a közleményben.

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.