Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság, az angol helyett a német lenne az első...
Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság, az angol helyett a német lenne az első nyelv, mert az államtitkárság szerint az nehezebb, így jobban felkészít további nyelvek megtanulására - írja az Origo a birtokába került minisztériumi dokumentumra hivatkozva.
Az Emmi-dokumentum szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd, de csak az angol és a német között lehet választani. Ezt azzal indokolják, hogy más nyelveknél nincs garancia arra, hogy felső tagozatban és gimnáziumban folytatni tudja a diák az elkezdett nyelvet. A dokumentum ugyan hangsúlyozza, hogy "angolul mindenkinek tudnia kell", Hoffmann Rózsáék ugyanakkor azt javasolják, hogy a németet tanítsák először a diákoknak.| 2017-től csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni |
| Az oktatási államtitkárság korábbi tervei szerint 2016-tól csak azok felvételizhettek volna egyetemre vagy főiskolára, akiknek már van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. A felsőoktatási törvény tavaly decemberi parlamenti vitáján végül arról döntöttek, hogy ezt később visszatérnek a kérdésre - a legújabb verzió szerint 2017-től lesz kötelező a nyelvvizsga. |
"Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal" - áll a stratégiában, amely szerint az angol után a "második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz". Emellett a stratégia készítői német kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók elveszítik motivációjukat a második nyelv tanulására, ha az angollal kezdenek.
A nyelvoktatási stratégiában szerepel az is, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely "kárpát-medencei nyelv" is. Az oktatási államtitkárság azzal ösztönözné az iskolákat, hogy ne csak angolt és németet tanítsanak, hogy megalapítja a "Nyelvi Sokszínűségért Díjat", ezt évente azok az intézmények kapják, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak. Milyen szabályok vonatkoznak majd a két tannyelvű iskolákra? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Február 15-én éjfélkor zárul a jelentkezés a felsőoktatási felvételire. Mivel még a véghajrában is felmerülhetnek olyan kérdések, melyekre biztosan tudnotok kell a választ, ezért összeszedtük nektek, hogy mikre kell pontosan figyelnetek.
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Az új rendszer célja nemcsak a modernizáció, hanem az adminisztráció egyszerűsítése is.
A párt programjából kiderült, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”
Kedd reggel egy férfi gázpisztollyal többször rálőtt Orbán Sándor polgármesterre a nagyteveli polgármesteri hivatalban, amely a helyi óvodával egy épületben van.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Hétvégén jelent meg a Tisza Párt programja, amelynek vállalásai között szerepel többek között az oktatásban dolgozók megbecsülésének és bérének növelése, valamint a felesleges adminisztráció csökkentése is.
Sok gyereknek életre szóló hátrányt és kudarcélményt okoz, éretlenül kerül be az iskolába. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója arra is felhívja a figyelmet, hogy több intézményben előfordul, hogy a létszámproblémák miatt továbbengedik azt a gyereket is, akinek inkább ismételnie kellene.
