Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság, az angol helyett a német lenne az első...
Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság, az angol helyett a német lenne az első nyelv, mert az államtitkárság szerint az nehezebb, így jobban felkészít további nyelvek megtanulására - írja az Origo a birtokába került minisztériumi dokumentumra hivatkozva.
Az Emmi-dokumentum szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd, de csak az angol és a német között lehet választani. Ezt azzal indokolják, hogy más nyelveknél nincs garancia arra, hogy felső tagozatban és gimnáziumban folytatni tudja a diák az elkezdett nyelvet. A dokumentum ugyan hangsúlyozza, hogy "angolul mindenkinek tudnia kell", Hoffmann Rózsáék ugyanakkor azt javasolják, hogy a németet tanítsák először a diákoknak.| 2017-től csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni |
| Az oktatási államtitkárság korábbi tervei szerint 2016-tól csak azok felvételizhettek volna egyetemre vagy főiskolára, akiknek már van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. A felsőoktatási törvény tavaly decemberi parlamenti vitáján végül arról döntöttek, hogy ezt később visszatérnek a kérdésre - a legújabb verzió szerint 2017-től lesz kötelező a nyelvvizsga. |
"Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal" - áll a stratégiában, amely szerint az angol után a "második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz". Emellett a stratégia készítői német kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók elveszítik motivációjukat a második nyelv tanulására, ha az angollal kezdenek.
A nyelvoktatási stratégiában szerepel az is, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely "kárpát-medencei nyelv" is. Az oktatási államtitkárság azzal ösztönözné az iskolákat, hogy ne csak angolt és németet tanítsanak, hogy megalapítja a "Nyelvi Sokszínűségért Díjat", ezt évente azok az intézmények kapják, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak. Milyen szabályok vonatkoznak majd a két tannyelvű iskolákra? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
