Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság, az angol helyett a német lenne az első...
Jelentősen átvariálná az iskolai nyelvoktatást az oktatási államtitkárság, az angol helyett a német lenne az első nyelv, mert az államtitkárság szerint az nehezebb, így jobban felkészít további nyelvek megtanulására - írja az Origo a birtokába került minisztériumi dokumentumra hivatkozva.
Az Emmi-dokumentum szerint az idegen nyelv oktatása mindenhol az általános iskola negyedik osztályában indul majd, de csak az angol és a német között lehet választani. Ezt azzal indokolják, hogy más nyelveknél nincs garancia arra, hogy felső tagozatban és gimnáziumban folytatni tudja a diák az elkezdett nyelvet. A dokumentum ugyan hangsúlyozza, hogy "angolul mindenkinek tudnia kell", Hoffmann Rózsáék ugyanakkor azt javasolják, hogy a németet tanítsák először a diákoknak.| 2017-től csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni |
| Az oktatási államtitkárság korábbi tervei szerint 2016-tól csak azok felvételizhettek volna egyetemre vagy főiskolára, akiknek már van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. A felsőoktatási törvény tavaly decemberi parlamenti vitáján végül arról döntöttek, hogy ezt később visszatérnek a kérdésre - a legújabb verzió szerint 2017-től lesz kötelező a nyelvvizsga. |
"Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal" - áll a stratégiában, amely szerint az angol után a "második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz". Emellett a stratégia készítői német kutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy a tanulók elveszítik motivációjukat a második nyelv tanulására, ha az angollal kezdenek.
A nyelvoktatási stratégiában szerepel az is, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely "kárpát-medencei nyelv" is. Az oktatási államtitkárság azzal ösztönözné az iskolákat, hogy ne csak angolt és németet tanítsanak, hogy megalapítja a "Nyelvi Sokszínűségért Díjat", ezt évente azok az intézmények kapják, amelyek ritkábban oktatott nyelveket kínálnak. Milyen szabályok vonatkoznak majd a két tannyelvű iskolákra? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
