Külföldi munkavállaláshoz nem elég az A2-es nyelvvizsga

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint alacsonyabb tudásszintű tanulók számára az A2-es szintű nyelvvizsga motivációt jelenthet a tanulásban, de a munkaerőpiacon az nem elegendő. Légrádi Tamást annak kapcsán kérdezte pénteken az MTI, hogy bevezetik az alapfok alatti úgynevezett belépő fokú, államilag elismert nyelvvizsgát.

  • MTI
Stiller Ákos

A nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet módosítása kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormányfő által jegyzett módosítás a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Ez alapján bevezetik, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 (belépőfok) szinten is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt azzal indokolta csütörtökön, hogy jelenleg Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban széles körben elfogadott és alkalmazott Közös Európai Referenciakeret hat fokozatából csak három szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni (B1=alapfok, B2=középfok, C1=felsőfok). A Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti - mutattak rá a közleményben.

Légrádi Tamás úgy véli, az új vizsgaszint bevezetését indokolhatta az a "stabil probléma", hogy például a szakiskolai képzésben különösen a nyelvtanulás szempontjából alulmotiváltak a diákok.

Mint mondta, a hatfokozatú skála második, A2-es szintjén a tanuló kezdő szinten tud beszélni magáról, családjáról, közvetlen környezetéről. A munkaerőpiacon, illetve külföldi munkavállaláshoz ez nem elegendő. Megjegyezte azt is, hogy sok helyen a B1-es alapfok is kevés. Tudomása szerint már nincs olyan egyetemi szak sem, ahol a diplomához elég lenne az alapfokú nyelvvizsga.

Annak kapcsán, hogy a csalások lehetőségének csökkentése érdekében a szóbeli nyelvvizsgákon a jövőben hangfelvétel készül majd, illetve az írásbeli vizsgák feladatlapjai is csak a vizsga napján jutnak majd el a vizsgahelyekre, az egyesület elnöke azt mondta: egyrészt nem kis adminisztrációs terhet ró a vizsgaközpontokra, másrészt viszont egyetértenek minden olyan törekvéssel, változtatással, amely a tiszta vizsgáztatást segíti.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István