A nyelvvizsgáztatásról szóló kormányrendelet módosítása kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormányfő által jegyzett módosítás a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Ez alapján bevezetik, hogy államilag elismert nyelvvizsgát ne csak B1, B2 és C1 szinten lehessen tenni, hanem A2 (belépőfok) szinten is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt azzal indokolta csütörtökön, hogy jelenleg Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban széles körben elfogadott és alkalmazott Közös Európai Referenciakeret hat fokozatából csak három szinten lehet államilag elismert nyelvvizsgát tenni (B1=alapfok, B2=középfok, C1=felsőfok). A Magyarországon alapfoknak nevezett B1 szint valójában a nyelvtudásskála közepét jelenti - mutattak rá a közleményben.
Légrádi Tamás úgy véli, az új vizsgaszint bevezetését indokolhatta az a "stabil probléma", hogy például a szakiskolai képzésben különösen a nyelvtanulás szempontjából alulmotiváltak a diákok.
Mint mondta, a hatfokozatú skála második, A2-es szintjén a tanuló kezdő szinten tud beszélni magáról, családjáról, közvetlen környezetéről. A munkaerőpiacon, illetve külföldi munkavállaláshoz ez nem elegendő. Megjegyezte azt is, hogy sok helyen a B1-es alapfok is kevés. Tudomása szerint már nincs olyan egyetemi szak sem, ahol a diplomához elég lenne az alapfokú nyelvvizsga.
Annak kapcsán, hogy a csalások lehetőségének csökkentése érdekében a szóbeli nyelvvizsgákon a jövőben hangfelvétel készül majd, illetve az írásbeli vizsgák feladatlapjai is csak a vizsga napján jutnak majd el a vizsgahelyekre, az egyesület elnöke azt mondta: egyrészt nem kis adminisztrációs terhet ró a vizsgaközpontokra, másrészt viszont egyetértenek minden olyan törekvéssel, változtatással, amely a tiszta vizsgáztatást segíti.
