Egyelőre nincs napirenden az új nyelvoktatási stratégia, egy munkaanyag készült el - mondta Hoffmann Rózsa kedden...
Egyelőre nincs napirenden az új nyelvoktatási stratégia, egy munkaanyag készült el - mondta Hoffmann Rózsa kedden újságíróknak. Az oktatási államtitkár tájékoztatása szerint azt tervezik, hogy az angol vagy a német lesz az első két kötelező idegen nyelv a középiskolákban.
Az oktatási államtitkár kifejtette: a következő évekre, vagy akár évtizedekre vonatkozó iránymutatást szeretnének majd a kormány elé terjeszteni. Ennek lényege az lenne, hogyan lehet jelentős mértékben fejleszteni a fiatalok nyelvtudását. Ugyanakkor nem "kemény jogszabályokról" van szó, egyes elemek megjelennek a Nemzeti alaptantervben, illetve a kerettantervben - jelentette ki.
Elmondása szerint a sajtóhírekben "sok a valóságos elem és sok a téves interpretáció". Ezek között említette azt az értelmezést, amely szerint a némettel akarnák kezdeni a nyelvoktatást. Ez nem így szerepel a dokumentumban - szögezte le a kereszténydemokrata politikus.
Hoffmann Rózsa kiemelte: azt szeretnék biztosítani, hogy a középfokú oktatásban kötelező érvénnyel folytassák a gyerekek annak az idegen nyelvnek a tanulását, amelyet az általános iskolában elkezdtek. Ez garanciája lenne annak, hogy 9-10 év nyelvtanulás után valóban eljussanak a diákok egy jó nyelvtudási szintre.
A magyarországi középiskolák mindegyikében az angol és a német nyelv az, amit tanítanak, ezért javasolják azt, hogy ez legyen az első két kötelező idegen nyelv - fűzte hozzá. A kétévente tervezett szintfelmérés hírét megerősítve azt mondta: ez azért fontos, mert ehhez lehet igazítani az iskolai nyelvoktatást.
A stratégia elemei között említette még a szünidőben tervezett intenzív nyelvtanfolyamokat, egyéni tehetséggondozást, idegen nyelvi táborok szervezését. Azt szeretnék elérni, hogy 2017 után már ne mehessen olyan diák egyetemre, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. Jelenleg közel 30 ezer azoknak a száma, akik a nyelvvizsga hiányában nem kaphatják meg a diplomájukat - jegyezte meg Hoffmann Rózsa.
Az Origo hétfőn azt írta: angol helyett a német lenne az első nyelv, a diákokat kétévente felmérőre köteleznék, 2017-től pedig csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni. A portál által közölt koncepció szerint a nyelvoktatási stratégiában szerepel, hogy a tavasszal elfogadott Nemzeti alaptantervnek megfelelően negyediktől 2-5 órában, hetediktől pedig 3-5 órában kell tanítani az idegen nyelvet. A hírportál szerint a dokumentumban az olvasható, hogy negyedikben "csak az angol és a német között lehet választani."
Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló a komplexebb nyelvtani struktúrájú német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal - áll a stratégiában, amely szerint az angol után a második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézséget okoz.
A második nyelvet hetedikben kell elkezdeni, és ez már lehet a német, illetve az angol mellett az orosz, valamilyen neolatin nyelv (francia, spanyol, olasz), de szóba jöhet a kínai, az arab és bármely "Kárpát-medencei nyelv" is.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
