Ingyenes nyelvtanfolyamok: meghosszabbították a regisztráció határidejét

Április 7-ig már 20 130-an regisztráltak a diplomamentő programra, és mivel naponta több száz regisztrációt kezdeményeznek az érdeklődők, április 14-ig meghosszabbították az előjelentkezést - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden.

  • MTI
Túry Gergely

A diplomamentő programra azok jelentkezhetnek, akik államvizsgájukat a hazai felsőoktatásban sikeresen teljesítették, és ezt igazolják, s csak a nyelvvizsga hiányzik ahhoz, hogy átvegyék diplomájukat. További feltétel, hogy ne álljanak hallgatói jogviszonyban, és vállalják az államilag elismert nyelvvizsga megszerzését, valamint rendelkezzenek alapfokú nyelvismerettel.

A jelentkezők 72,4 százaléka az angol, 24,5 százaléka a német, 2,1 százaléka pedig a francia nyelvet választotta az NGM tájékoztatása szerint. A tárca hozzáfűzi: az igényfelmérés keretében megjelölhető összes többi nyelv együttes részaránya nem éri el az egy százalékot. A képző intézmények pályázatainak szakmai elbírálása folyamatban van.

A kormány által meghirdetett és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) által megvalósított diplomamentő programra március 13. óta lehet regisztrálni. Ez még nem minősül jelentkezésnek, az erre vonatkozó pályázati kiírások várhatóan áprilisban jelennek meg.

Az érdeklődők angol, német, és francia kurzusokat közül választhatnak, a tanfolyamok különböző intenzitásúak lesznek 120, 180 vagy 240 órás képzéssel. A képzésre azok is pályázhatnak, akik előzetesen nem regisztráltak.

Pákozdi Szabolcs, az OFA ügyvezető igazgatójának korábbi tájékoztatása szerint a jelentkezés is elektronikusan zajlik majd, a program 2015. december 31-ig tart, vagyis eddig kell nyelvvizsgát szerezniük a résztvevőknek. A diplomamentő programról itt találjátok a legfontosabb infókat, a regisztrációról pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.