Meghirdették a felsőoktatásban végzettek számára szükséges nyelvvizsga megszerzését segítő újabb diplomamentő programot. A hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium és a záróvizsga után diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg az oklevelet
Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság honlapján közzétett felhívásban azt írták: a pályázati felület megnyitásának tervezett időpontja szeptember 3-a, hétfő 14.00 óra.
Mint a kiírásban kiemelték: a nemzetgazdaság fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy rendelkezésre álljon a megfelelően képzett, idegen nyelvet beszélő, felsőfokú végzettséggel rendelkező "humán erőforrás". A felsőoktatásban tanulmányokat folytatott hallgatók 20-22 százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapja meg az abszolutórium és a záróvizsga után diplomáját, jelentős részük pedig később sem szerzi meg az oklevelet.
Így jelentkezhettek ingyenes nyelvtanfolyamokra: megvannak a részletek
Szeptemberben indítják a Diplomamentő II programot, pénteken az ofa.hu a pályázat felhívását is közölte. A nyelvvizsga hiánya miatt diplomával még nem rendelkező, államvizsgázott, de hallgatói jogviszonyban már nem állók jelentkezhetnek az ingyenes nyelvtanfolyamokra. Az idei programban angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvtanfolyamokra lehet jelentkezni. Meddig tart egy képzés?
A pályázat célja elsődlegesen a nyelvvizsga hiányában diplomával még nem rendelkező, államvizsgájukat hazai felsőoktatásban teljesített, de hallgatói jogviszonyban már nem álló uniós polgárok államilag támogatott nyelvi képzésbe vonása a diploma átvételéhez szükséges nyelvvizsga megszerzése érdekében. A támogatás közvetett célja, hogy a diploma megszerzését követően a célcsoport végzettségének megfelelő munkakörben helyezkedjen el.
A Diplomamentő II. program azon nyelvvizsgára felkészítő képzéseken való részvételt támogatja, melyet követően a pályázó államilag elismert, komplex, vagy írásbeli, vagy szóbeli nyelvvizsgát teljesít és a nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása után átveheti diplomáját.
A program keretében angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol képzésre lehet pályázni. A nyelvi képzések tervezetten 2018. szeptember közepétől indulhatnak és 2019. december 31-ig kell befejeződniük, a képzési támogatás mértéke fejenként maximum 300 ezer forint. A támogatottaknak legkésőbb 2020. március 31-ig kell bemutatniuk a megszerzett nyelvvizsga bizonyítványukat és az az alapján kiadott diplomájukat. Ha ez nem történik meg, a teljes támogatási összeget vissza kell fizetni - olvasható az OFA honlapján.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
