Hol találjátok az államilag elismert nyelvvizsgák listáját? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Most nem vettek fel egyetemre, ezért télig szeretnék letenni egy nyelvvizsgát. Tudom, hogy csak államilag elismert nyelvvizsgáért jár a pont. Ezeknek a listáját megtalálom valahol a neten?
Igen, az államilag elismert nyelvvizsgák listáját itt, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapján nézhetitek meg.
Ugyanakkor nem csak ezekért a nyelvvizsgákért kaphattok többletpontot a felvételin, hanem a honosíthatóakért is. A honosítás után ezeket külföldön - például egy felsőoktatási intézménybe való jelentkezésnél - és itthon is használhatjátok. Az eljárásért 10 ezer forintot kell fizetnetek - ha nem szeretnétek kétnyelvű kiegészítő vizsgát tenni, 21 napon belül meg is kapjátok a határozatot. A honosítható nyelvvizsgák listáját nyelvenként itt, az oldal alján nézhetitek meg.
Kisokosunkat az összes, nyelvvizsgával kapcsolatos tudnivalóval itt találjátok. A tíz legjobb ingyenes nyelvtanuló oldalt itt gyűjtöttük össze.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A 2026-os választásokon kétharmadot szerző Tisza Párt elnöke ünnepi beszédében külön szólt a fiatalokhoz is. Ezen kívül többek között lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt és megígérte, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
