De miért is beszélnek portugálul Brazíliában?

Az olimpiának helyet adó Brazília az egyetlen ország Dél-Amerikában, ahol a spanyol helyett a portugál nyelvet beszélik. A portugálok egy okos trükkel hozták magukat helyzetbe a 15. században, így vethették meg kitartóan lábukat a kontinensen.

  • Eduline
AFP / Yasuyoshi Chiba

A történelem tankönyvekben általában a későbbi világhatalmi pozícióba kerülő spanyolokról szól a legtöbb fejezet, de az idei olimpia más megvilágításba helyezi a Brazíliát alapító portugálokat is, így érdemes egy kitérőt tenni, hogy miként alakult ki egy közel 200 millió portugál ajkú ország a tengerentúlon.

A 15. századi nagy földrajzi felfedezések korában Portugália igen komoly tengeri hatalomnak számított, a kis országnak a kereskedelem volt az egyetlen kitörési pontja a kontinensen, hogy a "nagyok" közé emelkedhessen. A kereskedelmük középpontjában ekkor a cukornád, valamint a rabszolga-kereskedelem állt - velük műveltették a földeket. A portugálok elsődleges hódítási irányai ekkor még Afrikában voltak, ők hozták létre a legtöbb kereskedelmi telepet a kontinens nyugati partjain, melyek alapot szolgáltattak később Afrika körülhajózásához és az Indiába vezető kereskedelmi utak kialakításához.

A portugál nyelv

Mint megannyi neolatin nyelv, az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, mely a mai Galicia területén (Hispania provincia északnyugati része) élő vulgáris, provinciális latin nyelvből alakult ki. A nyelvben nyomott hagyott a 4. századbeli vizigótok hódítása következtében keveredett a germán és a vulgáris latin, ám az uralom ellenére a latin maradt még két évszázadig a leginkább használt nyelv. A 9. században meginduló arab hódítások miatt egyre jobban elszigetelődtek egymástól a latin nyelvi központok, felgyorsult a nyelvjárás kialakulása.

Az arab hódítások miatt néhány közigazgatási elnevezésben a mai napi megfigyelhetők az arab vonások. Galicia függetlenedése (9. század vége) új helyzetet teremtett, de eddigre egyértelmű eltérések alakultak ki a szomszédos León, és Kasztília óspanyol területeihez képest.

A Brazíliában beszélt portugálban erős afrikai hatás érzékelhető az onnan behurcolt rabszolgák miatt.

Napjainkban közel 220 millió ember beszéli anyanyelveként világszerte.

A fáradtságos és hosszú út jövedelmező volt ugyan (a század végére évi 700 kilogramm arany és 10000 rabszolga került kincstári vagyonba), azonban ők is keresni kezdték a lehető legrövidebb utat Ázsiába. A spanyolokkal élt egy 1479-es, IV. Sixtus pápa által szentesített megállapodás, miszerint az atlanti-kereskedelem és az afrikai kontinens gyarmatosítása portugál privilégium. Ezt felülírta Kolumbusz Kristóf felfedezése 1492-ben, ami kényszerhelyzetbe hozta a portugálokat, hiszen a spanyolok felmondták a megállapodást.

A portugálok sürgősen keresni kezdtek az Atlanti-óceán nyugati felén azokat a területeket, melyek jó pozíciót jelenthetnek a spanyolokkal szemben, ám csak feltételezéseik lehettek, hogy az Egyenlítőtől délre is lehetnek felfedezetlen területek. A spanyolok az új hódításaik következtében mindenképp meg kívánták határozni, hogy a portugáloknak meddig terjedhet az érdekszférájuk, érthető módon ezt a határt a portugálok minél inkább megkívánták kitolni nyugati irányban. Az 1494-ben megkötött tordesillasi szerződés értelmében a nyugati hosszúság 48°-nál húzták meg a két érdekszféra határát. A szerződés évtizedekre meghatározta a világuralmi pozíciókat.

A kor térképészei a hatalmi érdekek és a némileg pontatlan számítások miatt mindig máshol húzták meg a szerződés határát.
Wikipédia

A portugálok reményei, hogy ők is nyithatnak telepeket nyugatra az érdekszféra határain belül 1500-ban valósultak meg, mikor - teljesen véletlenül - Pedro Álvares Cabral a mostani Brazília partjaihoz sodródott. A reményeik onnan származtak, hogy a portugál hajósok az uralkodó passzátszél miatt könnyen nyugatra sodródtak, egy tapasztalatikra építő titkos expedíció feljegyzései 1498-ban már említést tettek brazílfáról.

Rövidesen be is nyújtották igényeiket a területért, melynek pontos kiterjedését ekkor még nem ismerték. 1530-ban vált hivatalosan is portugál gyarmattá a terület, melyet a brazílfáról, az első kitermelt nyersanyagról neveztek el. A kereskedelem igazán akkor pörgött fel, mikor aranyat találtak a belső hegységekben. A portugál recept szerint cukornád ültetvényeket hoztak létre, melyeken afrikai rabszolgákat dogoztattak - a portugálok voltak a világ legnagyobb rabszolga-kereskedői ekkor.

A gyarmatosítók komolyan kizsigerelték a területet, mely egyre mélyebben nyúlt be a szárazföldbe, az elnyomás miatt már az 1700-as években függetlenségi törekvések indultak, de ezt a portugál hatalom sikerrel elnyomta. 1808-ban ráadásul VI. János portugál király a napóleoni hódítások miatt áttette székhelyét Brazíliába. Napóleon megdöntése után az anyaország is felszabadult, később a királynak vissza is kellett térnie, hogy erejét vegye a királyi hatalom távolsága miatt kialakult forradalmi törekvéseknek. Brazília ekkor portugál szempontból hercegi területté vált, bár már különálló országként kezelték, ahol II. Péter uralkodott. akit 1840-ben császárrá koronáztak. Az új államforma 1889-ig tartott ki, mikor megdöntötték a köztársaságpártiak Deodoro de Fonseca vezetésével vértelen puccs útján a hatalmat. A királyi család csak 1920-ban térhetett vissza az országba, ám hatalmi súlya nem maradt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.