Kulturális vállalkozásnak nevezte az emberi erőforrások minisztere azt, ha valaki németül tanul Magyarországon vagy Közép-Európában.
Balog Zoltán, aki kedden látogatást tett az Osztrák-Magyar Európaiskolában és a Budapesti Osztrák Iskolában, az Osztrák Oktatási Központ karácsonyi ünnepségén úgy fogalmazott: Közép-Európa identitásához hozzátartozik a német nyelv.
Az iskolák szeretetteljes légkörének fontosságát hangsúlyozva megemlítette, hogy olyan magyar fiatalok tanulnak itt, akik már egy másik nyelven is tudnak gondolkodni, magukat kifejezni, ehhez pedig társul egy, az élet más területein is megjelenő nyitottság.
Emlékeztetett arra is, hogy Budapesten működik az egyetlen, Németországon kívüli német nyelvű egyetem Európában, amelynek névadóját, Andrássy Gyulát a szabadságharc után halálra ítélték, majd jelképesen ki is végezték, másfél évtizeddel később azonban, a kiegyezés után miniszterelnökké nevezték ki.
Az Európai Unión belüli közép-európai identitás nagyon fontos - mondta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy ezzel saját módján fejezheti ki magát a térség. Megjegyezte, a visegrádi négyek - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - kulturális miniszterei angolul tárgyalnak, bár a német nyelvet jobban beszélik.
Az Osztrák-Magyar Európaiskola a Keresztény Iskolatestvérek Katolikus Szerzetesrend tulajdonában van. Az iskolába hat és tizennégy év közötti gyerekek járnak.
A Budapesti Osztrák Iskola négy évfolyamos - előkészítő osztály esetében öt évfolyamos - gimnázium, amely kiegészítő képzést nyújt matematikából, biológiából, fizikából és kémiából. A végzősök osztrák érettségi bizonyítványt kapnak, amit Magyarországon is honosítás nélkül elfogadnak.
Négy ok, ami miatt érdemes németül tanulni
Külföldi ösztöndíjak, itthoni képzések és munkalehetőségek közül válogathatnak azok a középiskolások, egyetemisták és friss diplomások, akik beszélnek németül. A Campus Plusz 2017 cikke.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
