A miniszter mindenkit megpróbált meggyőzni arról: németül (is) érdemes tanulni

Kulturális vállalkozásnak nevezte az emberi erőforrások minisztere azt, ha valaki németül tanul Magyarországon vagy Közép-Európában.

  • MTI
Pixabay

Balog Zoltán, aki kedden látogatást tett az Osztrák-Magyar Európaiskolában és a Budapesti Osztrák Iskolában, az Osztrák Oktatási Központ karácsonyi ünnepségén úgy fogalmazott: Közép-Európa identitásához hozzátartozik a német nyelv. 

Az iskolák szeretetteljes légkörének fontosságát hangsúlyozva megemlítette, hogy olyan magyar fiatalok tanulnak itt, akik már egy másik nyelven is tudnak gondolkodni, magukat kifejezni, ehhez pedig társul egy, az élet más területein is megjelenő nyitottság.

Emlékeztetett arra is, hogy Budapesten működik az egyetlen, Németországon kívüli német nyelvű egyetem Európában, amelynek névadóját, Andrássy Gyulát a szabadságharc után halálra ítélték, majd jelképesen ki is végezték, másfél évtizeddel később azonban, a kiegyezés után miniszterelnökké nevezték ki.

Az Európai Unión belüli közép-európai identitás nagyon fontos - mondta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy ezzel saját módján fejezheti ki magát a térség. Megjegyezte, a visegrádi négyek - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - kulturális miniszterei angolul tárgyalnak, bár a német nyelvet jobban beszélik.

Az Osztrák-Magyar Európaiskola a Keresztény Iskolatestvérek Katolikus Szerzetesrend tulajdonában van. Az iskolába hat és tizennégy év közötti gyerekek járnak.

A Budapesti Osztrák Iskola négy évfolyamos - előkészítő osztály esetében öt évfolyamos - gimnázium, amely kiegészítő képzést nyújt matematikából, biológiából, fizikából és kémiából. A végzősök osztrák érettségi bizonyítványt kapnak, amit Magyarországon is honosítás nélkül elfogadnak.

Négy ok, ami miatt érdemes németül tanulni

Külföldi ösztöndíjak, itthoni képzések és munkalehetőségek közül válogathatnak azok a középiskolások, egyetemisták és friss diplomások, akik beszélnek németül. A Campus Plusz 2017 cikke.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.