A miniszter mindenkit megpróbált meggyőzni arról: németül (is) érdemes tanulni

Kulturális vállalkozásnak nevezte az emberi erőforrások minisztere azt, ha valaki németül tanul Magyarországon vagy Közép-Európában.

  • MTI
Pixabay

Balog Zoltán, aki kedden látogatást tett az Osztrák-Magyar Európaiskolában és a Budapesti Osztrák Iskolában, az Osztrák Oktatási Központ karácsonyi ünnepségén úgy fogalmazott: Közép-Európa identitásához hozzátartozik a német nyelv. 

Az iskolák szeretetteljes légkörének fontosságát hangsúlyozva megemlítette, hogy olyan magyar fiatalok tanulnak itt, akik már egy másik nyelven is tudnak gondolkodni, magukat kifejezni, ehhez pedig társul egy, az élet más területein is megjelenő nyitottság.

Emlékeztetett arra is, hogy Budapesten működik az egyetlen, Németországon kívüli német nyelvű egyetem Európában, amelynek névadóját, Andrássy Gyulát a szabadságharc után halálra ítélték, majd jelképesen ki is végezték, másfél évtizeddel később azonban, a kiegyezés után miniszterelnökké nevezték ki.

Az Európai Unión belüli közép-európai identitás nagyon fontos - mondta Balog Zoltán, hozzátéve, hogy ezzel saját módján fejezheti ki magát a térség. Megjegyezte, a visegrádi négyek - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - kulturális miniszterei angolul tárgyalnak, bár a német nyelvet jobban beszélik.

Az Osztrák-Magyar Európaiskola a Keresztény Iskolatestvérek Katolikus Szerzetesrend tulajdonában van. Az iskolába hat és tizennégy év közötti gyerekek járnak.

A Budapesti Osztrák Iskola négy évfolyamos - előkészítő osztály esetében öt évfolyamos - gimnázium, amely kiegészítő képzést nyújt matematikából, biológiából, fizikából és kémiából. A végzősök osztrák érettségi bizonyítványt kapnak, amit Magyarországon is honosítás nélkül elfogadnak.

Négy ok, ami miatt érdemes németül tanulni

Külföldi ösztöndíjak, itthoni képzések és munkalehetőségek közül válogathatnak azok a középiskolások, egyetemisták és friss diplomások, akik beszélnek németül. A Campus Plusz 2017 cikke.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.