A diploma kiadásának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, de a tantervben lesz egy nyelvi szint, amit el kell érni – írja új nyelvi követelményeiről az Óbudai Egyetem.
Már többször írtunk arról, hogy a felsőoktatási törvény decemberi módosítása óta a diplomaszerzésnek nem feltétele a nyelvvizsga, de az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy valamilyen nyelvi követelményt beépítenek a tantervükbe, és kötelező is biztosítaniuk a szaknyelvi tudás megszerzését a hallgatóknak.
Az Óbudai Egyetemen a 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatóknak egy belső nyelvi követelményt kell majd teljesíteniük, míg a 2026/2027-es tanévtől abszolutóriumot szerzők már az új tanterv elvárásainak megfelelő nyelvi szintet kell elérniük.
Azt is hozzátették: a nyelvtudás mérésére „belső ellenőrzési pontokat” építenek be az új tantervbe, a részleteket nyelvtanárok bevonásával dolgozzák ki.
Azok azonban, akik ebben vagy a következő tanévben szereznek abszolutóriumot, nyelvi követelmények teljesítése nélkül is átvehetik a diplomájukat.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
