Óbudai Egyetem: a következő tanévben abszolváló hallgatók is megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül

A diploma kiadásának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, de a tantervben lesz egy nyelvi szint, amit el kell érni – írja új nyelvi követelményeiről az Óbudai Egyetem.

  • Eduline

Már többször írtunk arról, hogy a felsőoktatási törvény decemberi módosítása óta a diplomaszerzésnek nem feltétele a nyelvvizsga, de az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy valamilyen nyelvi követelményt beépítenek a tantervükbe, és kötelező is biztosítaniuk a szaknyelvi tudás megszerzését a hallgatóknak.

Az Óbudai Egyetemen a 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatóknak egy belső nyelvi követelményt kell majd teljesíteniük, míg a 2026/2027-es tanévtől abszolutóriumot szerzők már az új tanterv elvárásainak megfelelő nyelvi szintet kell elérniük.

Azt is hozzátették: a nyelvtudás mérésére „belső ellenőrzési pontokat” építenek be az új tantervbe, a részleteket nyelvtanárok bevonásával dolgozzák ki.

Azok azonban, akik ebben vagy a következő tanévben szereznek abszolutóriumot, nyelvi követelmények teljesítése nélkül is átvehetik a diplomájukat.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.