Óbudai Egyetem: a következő tanévben abszolváló hallgatók is megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül

A diploma kiadásának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, de a tantervben lesz egy nyelvi szint, amit el kell érni – írja új nyelvi követelményeiről az Óbudai Egyetem.

  • Eduline

Már többször írtunk arról, hogy a felsőoktatási törvény decemberi módosítása óta a diplomaszerzésnek nem feltétele a nyelvvizsga, de az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy valamilyen nyelvi követelményt beépítenek a tantervükbe, és kötelező is biztosítaniuk a szaknyelvi tudás megszerzését a hallgatóknak.

Az Óbudai Egyetemen a 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatóknak egy belső nyelvi követelményt kell majd teljesíteniük, míg a 2026/2027-es tanévtől abszolutóriumot szerzők már az új tanterv elvárásainak megfelelő nyelvi szintet kell elérniük.

Azt is hozzátették: a nyelvtudás mérésére „belső ellenőrzési pontokat” építenek be az új tantervbe, a részleteket nyelvtanárok bevonásával dolgozzák ki.

Azok azonban, akik ebben vagy a következő tanévben szereznek abszolutóriumot, nyelvi követelmények teljesítése nélkül is átvehetik a diplomájukat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.