A diploma kiadásának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, de a tantervben lesz egy nyelvi szint, amit el kell érni – írja új nyelvi követelményeiről az Óbudai Egyetem.
Már többször írtunk arról, hogy a felsőoktatási törvény decemberi módosítása óta a diplomaszerzésnek nem feltétele a nyelvvizsga, de az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy valamilyen nyelvi követelményt beépítenek a tantervükbe, és kötelező is biztosítaniuk a szaknyelvi tudás megszerzését a hallgatóknak.
Az Óbudai Egyetemen a 2024/2025-ös és a 2025/2026-os tanévben abszolváló hallgatóknak egy belső nyelvi követelményt kell majd teljesíteniük, míg a 2026/2027-es tanévtől abszolutóriumot szerzők már az új tanterv elvárásainak megfelelő nyelvi szintet kell elérniük.
Azt is hozzátették: a nyelvtudás mérésére „belső ellenőrzési pontokat” építenek be az új tantervbe, a részleteket nyelvtanárok bevonásával dolgozzák ki.
Azok azonban, akik ebben vagy a következő tanévben szereznek abszolutóriumot, nyelvi követelmények teljesítése nélkül is átvehetik a diplomájukat.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
