Friss: emelték a felső összeghatárt, akár 58 ezer forintot is visszaigényelhettek az államtól, ha sikerül a nyelvvizsga

A korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett januártól az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szerdán az M1-nek.

  • eduline/mti

Nagy-Vargha Zsófia azt mondta, az első sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése alapvetően 35 éves korig jár, de gyermekvállalás esetén megszűnik a korhatár.

Ugyanez igaz a fiatalok jogosítványszerzésének támogatására is - folytatta, hozzátéve: a sikeres KRESZ vizsga díját 25 ezer forintos értékhatárig visszafizetik a húsz év alattiaknak, de aki kisgyermekkel van otthon - legyen szó akár egy gyeden lévő nagyszülőről - korhatár nélkül élhet a támogatási formával.

Nem véletlenül emeltek a felső összeghatáron: ahogy arról pár napja beszámoltunk, néhány alatt több mint tízezer forinttal drágultak a középszintű nyelvvizsgák. A legnépszerűbb nyelvvizsgaközpontokban egy B2-es komplex vizsga 45-55 ezer forint.

A díjat azok igényelhetik vissza az államtól, akik sikeres vizsgát tesznek, vagyis megszerzik a nyelvvizsga-bizonyítványt.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.