A németet tanuló nyolcadikosok kétharmada elhasalt az országos nyelvi mérésen

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2021/2022-es nyelvi mérések eredményeit. Több mint 152 ezer hatodikos és nyolcadikos töltötte ki a teszteket, az eredményekből azonban az derül ki, hogy az angolul tanulók sokkal jobban teljesítenek, mint a németórákra járók. A németet tanuló nyolcadikosok csupán 31 százaléka „ment át” a teszten.

  • Csik Veronika

Az előző tanévben több mint 152 ezer diák vett részt az idegen nyelvi mérésben, amely a napokban tartott "kísérleti bemeneti mérésekkel" ellentétben nem újdonság, évek óta tesztelik az általános iskolások nyelvtudását.

A friss jelentést az Oktatási Hivatal hozta nyilvánosságra. Az eredmények szerint még mindig a német a mumus - és nemcsak a „sima” általános iskolákban, hanem a két tanítási nyelvű képzéseken is.

Míg az angolul tanuló hatodikosok 74 százaléka, a németül tanulóknak csak 51 százaléka szerzett elegendő pontot a "megfelelt" minősítéshez. Nyolcadikban mindkét nyelvből gyengébbek lettek az eredmények: angolból a végzősök 63 százaléka, németből csupán 31 százaléka "ment át" a teszten.

Oktatási Hivatal

A két tanítási nyelvű általános iskolába járók tudását is felmérték, csak éppen egy másik feladatsorral. Úgy tűnik, nekik is a német okozza a nagyobb problémát. Angolból és kínai nyelvből mind a hatodikosok, mind a nyolcadikosok jól teljesítettek, körülbelül 90 százalékuk "megfelelt" minősítést szerzett. Németből a hatodikosok 67 százalékának, a nyolcadikosok közül pedig csak minden másodiknak sikerült a teszt - 46 százalékuk szerzett elegendő pontot.

Ha az egész felmérést, mindkét évfolyamot és az összes nyelvet nézzük, 63-66 százalékos a "megfelelt" minősítést szerző diákok aránya. Úgy tűnik, hogy a hallott szöveg értelmezése könnyebben ment, az olvasásértést mérő tesztek sikerültek gyengébben.

Milyen szintet kellene elérni?

A nyelvi mérésekkel azt vizsgálják, hogy az angol, német vagy kínai nyelvet tanuló 6. és 8. évfolyamosok nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt Közös Európai Referenciakeret szerinti szinteknek, azaz

a normál tantervű képzésben 6. évfolyamon az A1-es, a 8. évfolyamon az A2-es, a két tanítási nyelvű képzéseken a 6. évfolyamon az A2-es, a 8. évfolyamon a B1-es szintnek

- írja az Oktatási Hivatal.

Mennyien tanulnak angolul vagy németül?

Bár az angolt tanulók aránya az előző évekhez képest nőtt - a diákok háromnegyede ebből vizsgázott -, a dunántúli megyékben még mindig magasabb a németet tanulók aránya, mint az országos átlag. Ennek oka az osztrák határ közelsége lehet, de egyébként is jellemző a községi iskolákra a németoktatás – derült ki egy korábbi felmérésből.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna