A németet tanuló nyolcadikosok kétharmada elhasalt az országos nyelvi mérésen

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2021/2022-es nyelvi mérések eredményeit. Több mint 152 ezer hatodikos és nyolcadikos töltötte ki a teszteket, az eredményekből azonban az derül ki, hogy az angolul tanulók sokkal jobban teljesítenek, mint a németórákra járók. A németet tanuló nyolcadikosok csupán 31 százaléka „ment át” a teszten.

  • Csik Veronika

Az előző tanévben több mint 152 ezer diák vett részt az idegen nyelvi mérésben, amely a napokban tartott "kísérleti bemeneti mérésekkel" ellentétben nem újdonság, évek óta tesztelik az általános iskolások nyelvtudását.

A friss jelentést az Oktatási Hivatal hozta nyilvánosságra. Az eredmények szerint még mindig a német a mumus - és nemcsak a „sima” általános iskolákban, hanem a két tanítási nyelvű képzéseken is.

Míg az angolul tanuló hatodikosok 74 százaléka, a németül tanulóknak csak 51 százaléka szerzett elegendő pontot a "megfelelt" minősítéshez. Nyolcadikban mindkét nyelvből gyengébbek lettek az eredmények: angolból a végzősök 63 százaléka, németből csupán 31 százaléka "ment át" a teszten.

Oktatási Hivatal

A két tanítási nyelvű általános iskolába járók tudását is felmérték, csak éppen egy másik feladatsorral. Úgy tűnik, nekik is a német okozza a nagyobb problémát. Angolból és kínai nyelvből mind a hatodikosok, mind a nyolcadikosok jól teljesítettek, körülbelül 90 százalékuk "megfelelt" minősítést szerzett. Németből a hatodikosok 67 százalékának, a nyolcadikosok közül pedig csak minden másodiknak sikerült a teszt - 46 százalékuk szerzett elegendő pontot.

Ha az egész felmérést, mindkét évfolyamot és az összes nyelvet nézzük, 63-66 százalékos a "megfelelt" minősítést szerző diákok aránya. Úgy tűnik, hogy a hallott szöveg értelmezése könnyebben ment, az olvasásértést mérő tesztek sikerültek gyengébben.

Milyen szintet kellene elérni?

A nyelvi mérésekkel azt vizsgálják, hogy az angol, német vagy kínai nyelvet tanuló 6. és 8. évfolyamosok nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt Közös Európai Referenciakeret szerinti szinteknek, azaz

a normál tantervű képzésben 6. évfolyamon az A1-es, a 8. évfolyamon az A2-es, a két tanítási nyelvű képzéseken a 6. évfolyamon az A2-es, a 8. évfolyamon a B1-es szintnek

- írja az Oktatási Hivatal.

Mennyien tanulnak angolul vagy németül?

Bár az angolt tanulók aránya az előző évekhez képest nőtt - a diákok háromnegyede ebből vizsgázott -, a dunántúli megyékben még mindig magasabb a németet tanulók aránya, mint az országos átlag. Ennek oka az osztrák határ közelsége lehet, de egyébként is jellemző a községi iskolákra a németoktatás – derült ki egy korábbi felmérésből.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.