Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2021/2022-es nyelvi mérések eredményeit. Több mint 152 ezer hatodikos és nyolcadikos töltötte ki a teszteket, az eredményekből azonban az derül ki, hogy az angolul tanulók sokkal jobban teljesítenek, mint a németórákra járók. A németet tanuló nyolcadikosok csupán 31 százaléka „ment át” a teszten.
Az előző tanévben több mint 152 ezer diák vett részt az idegen nyelvi mérésben, amely a napokban tartott "kísérleti bemeneti mérésekkel" ellentétben nem újdonság, évek óta tesztelik az általános iskolások nyelvtudását.
A friss jelentést az Oktatási Hivatal hozta nyilvánosságra. Az eredmények szerint még mindig a német a mumus - és nemcsak a „sima” általános iskolákban, hanem a két tanítási nyelvű képzéseken is.
Míg az angolul tanuló hatodikosok 74 százaléka, a németül tanulóknak csak 51 százaléka szerzett elegendő pontot a "megfelelt" minősítéshez. Nyolcadikban mindkét nyelvből gyengébbek lettek az eredmények: angolból a végzősök 63 százaléka, németből csupán 31 százaléka "ment át" a teszten.
A két tanítási nyelvű általános iskolába járók tudását is felmérték, csak éppen egy másik feladatsorral. Úgy tűnik, nekik is a német okozza a nagyobb problémát. Angolból és kínai nyelvből mind a hatodikosok, mind a nyolcadikosok jól teljesítettek, körülbelül 90 százalékuk "megfelelt" minősítést szerzett. Németből a hatodikosok 67 százalékának, a nyolcadikosok közül pedig csak minden másodiknak sikerült a teszt - 46 százalékuk szerzett elegendő pontot.
Ha az egész felmérést, mindkét évfolyamot és az összes nyelvet nézzük, 63-66 százalékos a "megfelelt" minősítést szerző diákok aránya. Úgy tűnik, hogy a hallott szöveg értelmezése könnyebben ment, az olvasásértést mérő tesztek sikerültek gyengébben.
Milyen szintet kellene elérni?
A nyelvi mérésekkel azt vizsgálják, hogy az angol, német vagy kínai nyelvet tanuló 6. és 8. évfolyamosok nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt Közös Európai Referenciakeret szerinti szinteknek, azaz
a normál tantervű képzésben 6. évfolyamon az A1-es, a 8. évfolyamon az A2-es, a két tanítási nyelvű képzéseken a 6. évfolyamon az A2-es, a 8. évfolyamon a B1-es szintnek
- írja az Oktatási Hivatal.
Mennyien tanulnak angolul vagy németül?
Bár az angolt tanulók aránya az előző évekhez képest nőtt - a diákok háromnegyede ebből vizsgázott -, a dunántúli megyékben még mindig magasabb a németet tanulók aránya, mint az országos átlag. Ennek oka az osztrák határ közelsége lehet, de egyébként is jellemző a községi iskolákra a németoktatás – derült ki egy korábbi felmérésből.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
