Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2021/2022-es nyelvi mérések eredményeit. Több mint 152 ezer hatodikos és nyolcadikos töltötte ki a teszteket, az eredményekből azonban az derül ki, hogy az angolul tanulók sokkal jobban teljesítenek, mint a németórákra járók. A németet tanuló nyolcadikosok csupán 31 százaléka „ment át” a teszten.
Az előző tanévben több mint 152 ezer diák vett részt az idegen nyelvi mérésben, amely a napokban tartott "kísérleti bemeneti mérésekkel" ellentétben nem újdonság, évek óta tesztelik az általános iskolások nyelvtudását.
A friss jelentést az Oktatási Hivatal hozta nyilvánosságra. Az eredmények szerint még mindig a német a mumus - és nemcsak a „sima” általános iskolákban, hanem a két tanítási nyelvű képzéseken is.
Míg az angolul tanuló hatodikosok 74 százaléka, a németül tanulóknak csak 51 százaléka szerzett elegendő pontot a "megfelelt" minősítéshez. Nyolcadikban mindkét nyelvből gyengébbek lettek az eredmények: angolból a végzősök 63 százaléka, németből csupán 31 százaléka "ment át" a teszten.
A két tanítási nyelvű általános iskolába járók tudását is felmérték, csak éppen egy másik feladatsorral. Úgy tűnik, nekik is a német okozza a nagyobb problémát. Angolból és kínai nyelvből mind a hatodikosok, mind a nyolcadikosok jól teljesítettek, körülbelül 90 százalékuk "megfelelt" minősítést szerzett. Németből a hatodikosok 67 százalékának, a nyolcadikosok közül pedig csak minden másodiknak sikerült a teszt - 46 százalékuk szerzett elegendő pontot.
Ha az egész felmérést, mindkét évfolyamot és az összes nyelvet nézzük, 63-66 százalékos a "megfelelt" minősítést szerző diákok aránya. Úgy tűnik, hogy a hallott szöveg értelmezése könnyebben ment, az olvasásértést mérő tesztek sikerültek gyengébben.
Milyen szintet kellene elérni?
A nyelvi mérésekkel azt vizsgálják, hogy az angol, német vagy kínai nyelvet tanuló 6. és 8. évfolyamosok nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt Közös Európai Referenciakeret szerinti szinteknek, azaz
a normál tantervű képzésben 6. évfolyamon az A1-es, a 8. évfolyamon az A2-es, a két tanítási nyelvű képzéseken a 6. évfolyamon az A2-es, a 8. évfolyamon a B1-es szintnek
- írja az Oktatási Hivatal.
Mennyien tanulnak angolul vagy németül?
Bár az angolt tanulók aránya az előző évekhez képest nőtt - a diákok háromnegyede ebből vizsgázott -, a dunántúli megyékben még mindig magasabb a németet tanulók aránya, mint az országos átlag. Ennek oka az osztrák határ közelsége lehet, de egyébként is jellemző a községi iskolákra a németoktatás – derült ki egy korábbi felmérésből.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Mintegy 30 millió forintból újítottak fel egy korábban rossz állapotú épületet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Ormosbányán, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek tanulását segítő tanoda nyílt. A Tanulj, Tesó! Alapítvány új közösségi terében a diákok személyre szabott fejlesztést, korrepetálást és szakköri foglalkozásokat kapnak, de a tervek szerint a családok támogatására is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
