Október 25-én, vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, miközben az Európai Unióban továbbra sem sikerült megegyezni a már nyolc éve napirenden lévő óraátállítás végleges eltörléséről. Több mint negyven európai parlamenti képviselő sürgeti a tagállamokat, hogy végre történjen előrelépés az ügyben.
Vasárnap hajnalban ismét vissza kell állítani az órákat: október 25-én hajnali 3 órakor 2 órára váltunk, ezzel megkezdődik a téli időszámítás. Bár az őszi óraátállítás egy órával hosszabb éjszakát jelent, sokan már évek óta várják, hogy végleg megszűnjön az évente kétszeri időváltoztatás.
Most ismét előtérbe került a kérdés az Európai Unióban. Több mint negyven európai parlamenti képviselő szólította fel a tagállamok közlekedési minisztereit, hogy mozdítsák elő az óraátállítás eltörlését – számolt be róla a Telex a The Local értesülései alapján.
A kezdeményezéshez 15 uniós tagállam és hat különböző európai parlamenti frakció képviselői csatlakoztak. A politikusok azt szeretnék elérni, hogy a tagállamok legalább egy konkrét tervet dolgozzanak ki a rendszer megszüntetésére. Az óraátállítás eltörlése ugyanis nem új ötlet. Az Európai Bizottság már 2018-ban javaslatot tett arra, hogy az uniós országok hagyjanak fel a tavaszi és őszi óraátállítással. Az Európai Parlament 2019-ben támogatta a változtatást, a végleges döntéshez azonban a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját. Ez azóta sem történt meg, így a rendszer továbbra is érvényben van.
Az óraátállítás megszüntetésének kérdése az elmúlt években többször is előkerült, érdemi áttörés azonban nem született. A 2024-es magyar soros uniós elnökség idején sem sikerült előrelépni. Akkor a magyar elnökség egy további hatástanulmány szükségességét vetette fel, az Európai Bizottság azonban később jelezte, hogy már több tanulmányt is készítettek a témában. Spanyolország 2025-ben ismét napirendre próbálta tűzni az óraátállítás eltörlését, de a kezdeményezés akkor sem vezetett megállapodáshoz. Peter Liese európai parlamenti képviselő szerint a tagállami kormányok hosszú ideje a hatástanulmányok hiányára hivatkoznak, miközben a kérdés megoldatlan marad.
A mostani kezdeményezés ugyanakkor új lendületet adhat az ügynek. Peter Liese tájékoztatása szerint az Európai Bizottság várhatóan 2026 végéig újabb dokumentumot készít az óraátállítás kérdéséről. Ez alapot teremthet arra, hogy a tagállamok közlekedési miniszterei ismét érdemben foglalkozzanak a javaslattal. A képviselők azt szeretnék, hogy a kormányok végre konkrét lépéseket tegyenek, és ne halogassák tovább a döntést.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
