A brit, az osztrák és a holland mellett a német egyetemek is népszerűek a külföldi továbbtanulás felé kacsintgató magyar diákok körében – az ott szerzett diploma és a biztos nyelvtudás ugyanis itthon és külföldön is sokat ér. Persze nem feltétlenül kell költözni ahhoz, hogy valaki német egyetemen tanuljon.
„Amellett, hogy a német kultúra, művészet megismerése német nyelven sokkal izgalmasabb és autentikusabb élményt nyújthat, a német nyelv elsajátítása több gyakorlati előnnyel is jár. Német nyelvterületen ma is nagyon kedvező feltételek mellett lehet továbbtanulni, így már rögtön a középiskola után hasznosítható a nyelvtudás. Arról nem is beszélve, hogy a német egyetemi tanulmányok során a hallgatók nem csak a nyelvet sajátítják el magasabb szinten, hanem komoly kompetenciafejlesztésre is sor kerül az egyetemi feladatok megoldása során” – mondja John Emese, a Hageni Távegyetem Budapesti Központjának igazgatója.
Hozzáteszi: a versenyszférában itthon is kiemelkedő a jelentősége a német nyelvterületről származó cégeknek, ahol a német nyelv ismerete mind itthon, mind nemzetközi karrier esetén elengedhetetlen a munkakörök jelentős részében. „Ezen cégek jelenleg is több területen keresik a jól képzett és németül is beszélő munkatársakat, így a nyelvtudás nagyon hamar meg is térülhet” – magyarázza.
Német egyetemek: miért ilyen népszerűek?
A brit, az osztrák és a holland egyetemek mellett a német felsőoktatás is népszerű azoknak a magyar diákoknak a körében, akik nem itthon szeretnék folytatni a tanulást, hanem külföldön szereznének diplomát. John Emese azt mondja, a német egyetemek mellett a közelség, kedvező feltételek, esetlegesen más bekerülési küszöb mellett egyéb érvek is szólnak. „A német versenyszférában elvárt munkakultúra megalapozására is lehetőséget adnak ezek az egyetemek. Hazai német cégek vezetőitől halljuk, hogy a német egyetemeken folytatott tanulmányok erősítik az önálló, tudományos gondolkodást, a kutatói szemléletet és csoportmunkában való jártasságot” – mondja, hozzátéve: az a Hageni Távegyetemre is igaz, ahol ezeket a kompetenciákat távoktatásban szerezhetik meg a hallgatók.
„Nagyobb teret adnak a kritikai gondolkodásnak, ami később a munkavégzés során hasznos számukra. A német egyetemekről magas szintű szakmai nyelvismerettel és széleskörű kompetenciákkal kerülnek ki a fiatalok, akik ezt követően akár nemzetközi, akár hazai német cégnél előnyökkel indulnak. Érdemes mérlegelni természetesen, hogy csak alap-, vagy csak mesterszakot, esetleg egy rövidebb ösztöndíjas időszakot tud és akar tölteni a fiatal Németországban, esetleg egy itthoni egyetemmel párhuzamosan például a Hageni Távegyetem egy képzését választja és szerez itthonról német diplomát” – mondja.
És hogy mindehhez milyen nyelvtudásra van szükség? A Hageni Távegyetemen a szakok megkezdésének alapfeltétele vagy a négyéves, igazolt, iskolarendszerű némettanulás vagy egy C1-es nyelvvizsga megléte. „Gyakorlatilag az előbbi esetben is elengedhetetlen egy magas szintű, B2-es nyelvtudás az induláshoz és persze szorgalom, mert a szakmai tudás mellett szükségszerűen fejlődik hallgatóink nyelvtudása is. A hallgatók tanulmányaik során közgazdasági, jogi, IT vagy egyéb szaknyelvet sajátítanak el magas szinten” – teszi hozzá.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
