A brit, az osztrák és a holland mellett a német egyetemek is népszerűek a külföldi továbbtanulás felé kacsintgató magyar diákok körében – az ott szerzett diploma és a biztos nyelvtudás ugyanis itthon és külföldön is sokat ér. Persze nem feltétlenül kell költözni ahhoz, hogy valaki német egyetemen tanuljon.
„Amellett, hogy a német kultúra, művészet megismerése német nyelven sokkal izgalmasabb és autentikusabb élményt nyújthat, a német nyelv elsajátítása több gyakorlati előnnyel is jár. Német nyelvterületen ma is nagyon kedvező feltételek mellett lehet továbbtanulni, így már rögtön a középiskola után hasznosítható a nyelvtudás. Arról nem is beszélve, hogy a német egyetemi tanulmányok során a hallgatók nem csak a nyelvet sajátítják el magasabb szinten, hanem komoly kompetenciafejlesztésre is sor kerül az egyetemi feladatok megoldása során” – mondja John Emese, a Hageni Távegyetem Budapesti Központjának igazgatója.
Hozzáteszi: a versenyszférában itthon is kiemelkedő a jelentősége a német nyelvterületről származó cégeknek, ahol a német nyelv ismerete mind itthon, mind nemzetközi karrier esetén elengedhetetlen a munkakörök jelentős részében. „Ezen cégek jelenleg is több területen keresik a jól képzett és németül is beszélő munkatársakat, így a nyelvtudás nagyon hamar meg is térülhet” – magyarázza.
Német egyetemek: miért ilyen népszerűek?
A brit, az osztrák és a holland egyetemek mellett a német felsőoktatás is népszerű azoknak a magyar diákoknak a körében, akik nem itthon szeretnék folytatni a tanulást, hanem külföldön szereznének diplomát. John Emese azt mondja, a német egyetemek mellett a közelség, kedvező feltételek, esetlegesen más bekerülési küszöb mellett egyéb érvek is szólnak. „A német versenyszférában elvárt munkakultúra megalapozására is lehetőséget adnak ezek az egyetemek. Hazai német cégek vezetőitől halljuk, hogy a német egyetemeken folytatott tanulmányok erősítik az önálló, tudományos gondolkodást, a kutatói szemléletet és csoportmunkában való jártasságot” – mondja, hozzátéve: az a Hageni Távegyetemre is igaz, ahol ezeket a kompetenciákat távoktatásban szerezhetik meg a hallgatók.
„Nagyobb teret adnak a kritikai gondolkodásnak, ami később a munkavégzés során hasznos számukra. A német egyetemekről magas szintű szakmai nyelvismerettel és széleskörű kompetenciákkal kerülnek ki a fiatalok, akik ezt követően akár nemzetközi, akár hazai német cégnél előnyökkel indulnak. Érdemes mérlegelni természetesen, hogy csak alap-, vagy csak mesterszakot, esetleg egy rövidebb ösztöndíjas időszakot tud és akar tölteni a fiatal Németországban, esetleg egy itthoni egyetemmel párhuzamosan például a Hageni Távegyetem egy képzését választja és szerez itthonról német diplomát” – mondja.
És hogy mindehhez milyen nyelvtudásra van szükség? A Hageni Távegyetemen a szakok megkezdésének alapfeltétele vagy a négyéves, igazolt, iskolarendszerű némettanulás vagy egy C1-es nyelvvizsga megléte. „Gyakorlatilag az előbbi esetben is elengedhetetlen egy magas szintű, B2-es nyelvtudás az induláshoz és persze szorgalom, mert a szakmai tudás mellett szükségszerűen fejlődik hallgatóink nyelvtudása is. A hallgatók tanulmányaik során közgazdasági, jogi, IT vagy egyéb szaknyelvet sajátítanak el magas szinten” – teszi hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
