360 ezer forintért árultak hamis nyelvvizsga-bizonyítványt, de egy fontos dologról elfeledkeztek

Arról, hogy az egyetemek egyeztetik a bizonyítvány adatait az Oktatási Hivatal nyilvántartásával. A hamis bizonyítványokkal üzletelő férfi és megrendelői ellen vádat emeltek közokirat-hamisítás miatt.

  • Eduline/MTI

Az ügy 44 éves, Békés megyei vádlottjának ismeretlen társa 2018 őszén különböző internetes fórumokon nyelvvizsga-bizonyítványt hirdetett eladásra. A jelentkezők a megadott email címen léphettek kapcsolatba a hirdetővel, aki részletes tájékoztatást adott a bizonyítvány elkészítéséhez szükséges adatokról, az árról és az átvétel helyéről. Ezután a Békés megyei férfi vette fel a kapcsolatot a megrendelőkkel, és adta át nekik a hamis bizonyítványokat - közölte az MTI-vel a Veszprém Megyei Főügyészség.

Egy polgárdi férfi 360 ezer forintért a felesége nevére rendelt középfokú angol nyelvvizsga-bizonyítványt, amelyet később a veszprémi egyetemen benyújtott, de az Oktatási Hivatal nyilvántartásával történő egyeztetéskor kiderült, hogy az okirat hamis.

A férfitől érettségi bizonyítványt is lehetett szerezni: egy veszprémi férfi 2019 áprilisában 180 ezer forintot fizetett érte. A bizonyítványt - miután értesült a büntetőeljárásról - megsemmisítette. A férfi párja megadta nővérének a bizonyítvány-hamisítók elérhetőségét, aki szintén angol középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt rendelt 380 ezer forintért, de a veszprémi egyetemen erről is kiderült, hogy hamis.

Az ügyészség a hamis bizonyítványokkal üzletelő férfira végrehajtandó szabadságvesztést és a bűncselekménnyel megszerzett 920 ezer forint erejéig vagyonelkobzást kért, a három megrendelőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását. Arra a vádlottra pedig, aki segítette a testvérének abban, hogy hamis bizonyítványt tudjon rendelni, pénzbüntetést kért - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.