2022 nyarán tényleg elindulnak a kéthetes külföldi nyelvtanfolyamok, februártól lehet pályázni

A jövő évben lesz külföldi nyelvtanulási program, a tervek szerint a támogatásban részesülő diákok 2022 nyarán utazhatnának.

  • Eduline/MTI

A Tempus Közalapítvány közleménye szerint a program pályázati felülete - www.knyp.hu - hamarosan mindenki számára elérhetővé válik, így még a pályázat 2022. februári megnyitása előtt lehetőség nyílik a programban részt vevő külföldi nyelviskolák megismerésére és az utazás megtervezéséhez szükséges információk megszerzésére.

A diákok iskolái a program pályázati felületén keddtől tudják megkezdeni az intézményi adategyeztetést - írták. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók kiegészítő támogatásra pályázhatnak 2022. január 3-ig. A kiegészítő SNI-pályázatot a palyazat.tpf.hu oldalon lehet beadni.

Az alapítvány felhívta a figyelmet arra, hogy a programban való részvételkor szem előtt kell majd tartani a koronavírus-járvány miatt elrendelt mindenkori hatályos hazai és nemzetközi járványügyi intézkedéseket, ezért annak megvalósíthatósága továbbra is függ a fogadó országok beutazási szabályaitól.

A programban a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakgimnáziumi és technikumi, valamint a 11. évfolyamos gimnáziumi és szakgimnáziumi, továbbá a technikumi 11. vagy választható jelleggel a 12. évfolyamos diákok vehetnek részt.

A középiskolások kéthetes egyéni vagy csoportos nyelviskolai, vagy csoportos partneriskolai programban vehetnek részt, amelynek teljes költségét a kormány biztosítja. A támogatás elnyerésére pályázni kell.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.