Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Nyelvvizsgára készültök, de még nem választottátok ki, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennétek? Mutatjuk, mi a különbség a két vizsga között, és hol választhattok vizsgaközpontot.

  • Csik Veronika

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között?

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják - írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja.

A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként viszont öt készséget mér - beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek.

Ne aggódjatok, bármelyiket is választjátok, a nyelvvizsgátok értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának oldalán megtaláljátok az akkreditált nyelvvizsgaközpontok teljes listáját - itt nézhetitek meg a hivatalos központokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.