Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Nyelvvizsgára készültök, de még nem választottátok ki, hogy egy- vagy kétnyelvű vizsgát tennétek? Mutatjuk, mi a különbség a két vizsga között, és hol választhattok vizsgaközpontot.

  • Csik Veronika

Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű vizsga között?

Az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják - írja az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja.

A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként viszont öt készséget mér - beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek.

Ne aggódjatok, bármelyiket is választjátok, a nyelvvizsgátok értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának oldalán megtaláljátok az akkreditált nyelvvizsgaközpontok teljes listáját - itt nézhetitek meg a hivatalos központokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.