Nyelvvizsga kérdés: a külön-külön szerzett szóbeli és írásbeli egyesíthető?

Nem kivételes eset, hogy valaki nem egy időben szerzi meg az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgáját, de vajon elszámolható-e komplexként a kettő?

  • Tóth Alexandra

Természetesen igen. Amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tettetek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól - olvasható az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldalán.

Ez a kérdés most főleg a felvételizőknek lehet fontos, de amint látjátok, semmi ok az aggodalomra, hiszen akkor is kaphattok pluszpontot, ha nem egy időben és ugyanabban a vizsgaközpontban szereztétek a részvizsgáitokat. A lényeg, hogy ugyanolyan nyelvű és szintű vizsgáról legyen szó. Abban az esetben ugyanis, ha egy angol középfokú írásbelit és egy angol felsőfokú szóbelit szeretnétek összevonni, az az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthető - vagyis a példa esetén középfokú komplex vizsgává.

Bárki kaphat komplex igazolást, aki kéri

Bár a felvételi eljárásban a külön-külön szerzett szóbeli és írásbeli vizsgák összevonását nem szükséges külön dokumentummal igazolni, a későbbiekben előfordulhat, hogy szükségetek lesz komplex igazolásra. Ezt kérelemre az Oktatási Hivatal tudja kiállítani, amennyiben 2000.01.01. után letett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokról van szó. A kérelem benyújtásának a módjáról itt olvashattok részletesebben.

Idén a részvizsgákért is jár pont

Alapesetben - attól eltekintve, ha szakvéleménnyel igazoljátok, hogy nem tudtok komplex nyelvviszgát tenni - csak akkor jár pluszpont a felvételin, ha mindkét részét teljesítettétek a vizsgának. Ebben az esetben a középfokú vizsga 28, a felsőfokú 40 pontot ér. 2021-ben viszont a részvizsgákért is jár a pluszpont, méghozzá a következőképpen:

  • egy középfokú (B2) írásbeli nyelvvizsga 28 többletpontot,
  • egy középfokú (B2) szóbeli nyelvvizsga 14 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga 40 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) szóbeli nyelvvizsga pedig 20 többletpontot ér.

járványügyi keveredés miatt meghozott szabályok valószínűleg a jövő évi felvételire már nem vonatkoznak majd, - hacsak nem lesz akkor is hasonló a helyzet, - de addig is a 2021-es általános, illetve pótfelvételi szabályait felülírják.

Azt azonban ne feledjétek, hogy ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségitek is, a pluszpontot csak egyszer, a nektek kedvezőbb jogcímen kaphatjátok meg. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középfokú nyelvvizsgáért járó 14 vagy 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 20 vagy 40 pontot - kaphatjátok meg.

Viszont arra is érdemes ügyelni, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal is csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.