Nyelvvizsga kérdés: a külön-külön szerzett szóbeli és írásbeli egyesíthető?

Nem kivételes eset, hogy valaki nem egy időben szerzi meg az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgáját, de vajon elszámolható-e komplexként a kettő?

  • Tóth Alexandra

Természetesen igen. Amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tettetek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól - olvasható az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldalán.

Ez a kérdés most főleg a felvételizőknek lehet fontos, de amint látjátok, semmi ok az aggodalomra, hiszen akkor is kaphattok pluszpontot, ha nem egy időben és ugyanabban a vizsgaközpontban szereztétek a részvizsgáitokat. A lényeg, hogy ugyanolyan nyelvű és szintű vizsgáról legyen szó. Abban az esetben ugyanis, ha egy angol középfokú írásbelit és egy angol felsőfokú szóbelit szeretnétek összevonni, az az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthető - vagyis a példa esetén középfokú komplex vizsgává.

Bárki kaphat komplex igazolást, aki kéri

Bár a felvételi eljárásban a külön-külön szerzett szóbeli és írásbeli vizsgák összevonását nem szükséges külön dokumentummal igazolni, a későbbiekben előfordulhat, hogy szükségetek lesz komplex igazolásra. Ezt kérelemre az Oktatási Hivatal tudja kiállítani, amennyiben 2000.01.01. után letett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokról van szó. A kérelem benyújtásának a módjáról itt olvashattok részletesebben.

Idén a részvizsgákért is jár pont

Alapesetben - attól eltekintve, ha szakvéleménnyel igazoljátok, hogy nem tudtok komplex nyelvviszgát tenni - csak akkor jár pluszpont a felvételin, ha mindkét részét teljesítettétek a vizsgának. Ebben az esetben a középfokú vizsga 28, a felsőfokú 40 pontot ér. 2021-ben viszont a részvizsgákért is jár a pluszpont, méghozzá a következőképpen:

  • egy középfokú (B2) írásbeli nyelvvizsga 28 többletpontot,
  • egy középfokú (B2) szóbeli nyelvvizsga 14 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga 40 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) szóbeli nyelvvizsga pedig 20 többletpontot ér.

járványügyi keveredés miatt meghozott szabályok valószínűleg a jövő évi felvételire már nem vonatkoznak majd, - hacsak nem lesz akkor is hasonló a helyzet, - de addig is a 2021-es általános, illetve pótfelvételi szabályait felülírják.

Azt azonban ne feledjétek, hogy ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségitek is, a pluszpontot csak egyszer, a nektek kedvezőbb jogcímen kaphatjátok meg. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középfokú nyelvvizsgáért járó 14 vagy 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 20 vagy 40 pontot - kaphatjátok meg.

Viszont arra is érdemes ügyelni, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal is csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.