Nyelvvizsga kérdés: a külön-külön szerzett szóbeli és írásbeli egyesíthető?

Nem kivételes eset, hogy valaki nem egy időben szerzi meg az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgáját, de vajon elszámolható-e komplexként a kettő?

  • Tóth Alexandra

Természetesen igen. Amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tettetek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól - olvasható az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldalán.

Ez a kérdés most főleg a felvételizőknek lehet fontos, de amint látjátok, semmi ok az aggodalomra, hiszen akkor is kaphattok pluszpontot, ha nem egy időben és ugyanabban a vizsgaközpontban szereztétek a részvizsgáitokat. A lényeg, hogy ugyanolyan nyelvű és szintű vizsgáról legyen szó. Abban az esetben ugyanis, ha egy angol középfokú írásbelit és egy angol felsőfokú szóbelit szeretnétek összevonni, az az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthető - vagyis a példa esetén középfokú komplex vizsgává.

Bárki kaphat komplex igazolást, aki kéri

Bár a felvételi eljárásban a külön-külön szerzett szóbeli és írásbeli vizsgák összevonását nem szükséges külön dokumentummal igazolni, a későbbiekben előfordulhat, hogy szükségetek lesz komplex igazolásra. Ezt kérelemre az Oktatási Hivatal tudja kiállítani, amennyiben 2000.01.01. után letett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokról van szó. A kérelem benyújtásának a módjáról itt olvashattok részletesebben.

Idén a részvizsgákért is jár pont

Alapesetben - attól eltekintve, ha szakvéleménnyel igazoljátok, hogy nem tudtok komplex nyelvviszgát tenni - csak akkor jár pluszpont a felvételin, ha mindkét részét teljesítettétek a vizsgának. Ebben az esetben a középfokú vizsga 28, a felsőfokú 40 pontot ér. 2021-ben viszont a részvizsgákért is jár a pluszpont, méghozzá a következőképpen:

  • egy középfokú (B2) írásbeli nyelvvizsga 28 többletpontot,
  • egy középfokú (B2) szóbeli nyelvvizsga 14 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga 40 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) szóbeli nyelvvizsga pedig 20 többletpontot ér.

járványügyi keveredés miatt meghozott szabályok valószínűleg a jövő évi felvételire már nem vonatkoznak majd, - hacsak nem lesz akkor is hasonló a helyzet, - de addig is a 2021-es általános, illetve pótfelvételi szabályait felülírják.

Azt azonban ne feledjétek, hogy ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségitek is, a pluszpontot csak egyszer, a nektek kedvezőbb jogcímen kaphatjátok meg. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középfokú nyelvvizsgáért járó 14 vagy 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 20 vagy 40 pontot - kaphatjátok meg.

Viszont arra is érdemes ügyelni, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal is csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.