Nyelvvizsga kérdés: a külön-külön szerzett szóbeli és írásbeli egyesíthető?

Nem kivételes eset, hogy valaki nem egy időben szerzi meg az írásbeli és a szóbeli nyelvvizsgáját, de vajon elszámolható-e komplexként a kettő?

  • Tóth Alexandra

Természetesen igen. Amennyiben ugyanazon a nyelven és szinten tettetek szóbeli és írásbeli nyelvvizsgát, az egyenértékű a komplex nyelvtudást igazoló dokumentummal, függetlenül a két vizsga között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól - olvasható az Oktatási Hivatal Nyelvvizsga Akkreditációs Központjának oldalán.

Ez a kérdés most főleg a felvételizőknek lehet fontos, de amint látjátok, semmi ok az aggodalomra, hiszen akkor is kaphattok pluszpontot, ha nem egy időben és ugyanabban a vizsgaközpontban szereztétek a részvizsgáitokat. A lényeg, hogy ugyanolyan nyelvű és szintű vizsgáról legyen szó. Abban az esetben ugyanis, ha egy angol középfokú írásbelit és egy angol felsőfokú szóbelit szeretnétek összevonni, az az alacsonyabb szintűvel egyenértékű komplex vizsgává egyesíthető - vagyis a példa esetén középfokú komplex vizsgává.

Bárki kaphat komplex igazolást, aki kéri

Bár a felvételi eljárásban a külön-külön szerzett szóbeli és írásbeli vizsgák összevonását nem szükséges külön dokumentummal igazolni, a későbbiekben előfordulhat, hogy szükségetek lesz komplex igazolásra. Ezt kérelemre az Oktatási Hivatal tudja kiállítani, amennyiben 2000.01.01. után letett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokról van szó. A kérelem benyújtásának a módjáról itt olvashattok részletesebben.

Idén a részvizsgákért is jár pont

Alapesetben - attól eltekintve, ha szakvéleménnyel igazoljátok, hogy nem tudtok komplex nyelvviszgát tenni - csak akkor jár pluszpont a felvételin, ha mindkét részét teljesítettétek a vizsgának. Ebben az esetben a középfokú vizsga 28, a felsőfokú 40 pontot ér. 2021-ben viszont a részvizsgákért is jár a pluszpont, méghozzá a következőképpen:

  • egy középfokú (B2) írásbeli nyelvvizsga 28 többletpontot,
  • egy középfokú (B2) szóbeli nyelvvizsga 14 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga 40 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) szóbeli nyelvvizsga pedig 20 többletpontot ér.

járványügyi keveredés miatt meghozott szabályok valószínűleg a jövő évi felvételire már nem vonatkoznak majd, - hacsak nem lesz akkor is hasonló a helyzet, - de addig is a 2021-es általános, illetve pótfelvételi szabályait felülírják.

Azt azonban ne feledjétek, hogy ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségitek is, a pluszpontot csak egyszer, a nektek kedvezőbb jogcímen kaphatjátok meg. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középfokú nyelvvizsgáért járó 14 vagy 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 20 vagy 40 pontot - kaphatjátok meg.

Viszont arra is érdemes ügyelni, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal is csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.