Majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma az elmúlt egy évben. Ha a 2021-es adatok sem javulnak, annak katasztrofális következményei lehetnek a nyelvvizsgaközpontokra.
2020 második felében összesen 32 889-en tettek nyelvvizsgát, ez majdnem 16 ezer vizsgázóval kevesebb, mint egy évvel korábban - ekkor 48 619-en vizsgáztak. Éves szinten is beszédesek a számok, 2020-ban összesen 81 581-en vizsgáztak, míg 2019-ben 124 468-an szereztek bizonyítványt. Bár 2019-ben, az egy évvel későbbre tervezett kötelező nyelvvizsga jelentett egy kis megugrást a vizsgázószámban, azonban a novemberi bejelentést követően, amikor a kormány visszavonta ezt a felvételi követelményt, meg is torpant a növekedés.
“Nyilván a koronavírus is betett a vizsgázószámnak, mivel a felvételi időszak általában a legnépszerűbb, 2020-ban pedig pont május-júniusban nem lehetett vizsgákat tenni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy tavaly szeptemberig közel 110 ezer friss diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt” – mondja a csökkenés okáról Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. "Illetve azt is ki kell emelni, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a vizsgázók száma, erre csak rátett egy lapáttal a jelenlegi helyezt."
A nyelvvizsgaközpontok a tavalyi szint környékére tervezik a nyelvvizsgaszámokat, esetleg egy kicsivel lehet magasabb, mint a 2020-as, mert az elhúzódó járványhelyzet miatt még mindig sokan kivárnak - mondja a szakember. Hozzátéve: azt a fokozatos csökkenést, ami az elmúlt három évben jelen volt, valószínűleg nem lehet majd megállítani.
Bár tavaly lehetőséget kaptak a központok, hogy a bezárások idején online szervezzenek vizsgákat, ezzel nem mindenki tudott élni. Az a pár vizsgaközpont, ahol a nyári időszakban is szerveztek online nyelvvizsgákat, viszont azzal szembesült, hogy a komoly szakmai felkészültség mellett ez a vizsgaforma mérhetetlenül költséges is - arról nem beszélve, hogy a tavaszi karantén alatt is csak a vizsgázók harmada élt ezzel a lehetőséggel.
Rozgonyi Zoltán szerint egy nagyobb központ átlagos vizsganapján például 1500-an hagyományosan vizsgáznak különböző helyszíneken és csupán 200-250-an választják az online lehetőséget. “A központnak a 200 online vizsgázó kiszolgálása mennyiségében szinte azonos munkabefektetést igényel, mint az 1500 hagyományosan vizsgázóé, tehát a feladatmennyisége megduplázódott. Ehhez jön hozzá, hogy az online vizsgáztatásban olyan személyzetre van szükség, akik egészen más felkészültségűek, mint a sok éve bejáratott hagyományos vizsgáztatás személyzete.”
Az online vizsgák részaránya ott, ahol októbertől párhuzamosan indultak papíralapú és otthoni online vizsgák is, 15 százalék körül mozgott eddig. Ez a nyári időszakban is hasonlóan alakult, a veszélyhelyzet alatt a nyelviskolák a tanfolyamoknak és óráknak csak a 10-50 százalékát tudták online megtartani. Ez az arány annak függvényében alakult, hogy az adott központ milyen profilú - a céges ügyfelek nagy részét meg tudták tartani a központok a statisztikák alapján.
Harc a fennmaradásért?
A nyelviskolákat leginkább a járvány és a nyelvvizsgakötelezettség ideiglenes eltörlése sújtotta. A legtöbben most kivárnak, de a vizsgáztatás nagy mértékben a központi szabályozástól függ, így egy-egy ilyen komoly döntés már másnapra meglátszik a központoknál.
A kisebb nyelvvizsgaközpontok megélhetése nagyban a fenntartótól függ - mondja a Nyelvtudásért Egyesület elnöke - sok közülük az egyetemi intézmény, így ott az intézmény biztosítja a túlélést minimális szinten, de ahol nem, ott bezártak. Az önálló intézményként működő központoknál a felkészültségen, üzleti hátterén egyéb forrásokon múlik, hogy túlélnek-e.
A szakmai részvevők az évek óta húzódó megoldatlan kérdések miatt előre tervezett, szakmailag megalapozott rendszert szereznének, és ebbe illeszkedő, évekre előre utat mutató oktatáspolitikai döntéseket szeretnénk látni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
