Továbbra is ez a három nyelv tarol a nyelvvizsgaszerzési toplistán

Melyik nyelvből született a legtöbb nyelvvizsga az elmúlt évben? Hányan szerezetek nyelvvizsga-bizonyítványt angolból, németből vagy éppen olaszból?

  • Eduline

Koronavírus ide vagy oda, a nyári időszak minden évben a nyelvvizsgaszerzés időszaka is. Mielőtt beindulna a nagy roham a vizsgaközpontokban, megnéztük, milyen nyelvek tarolnak a vizsgázók között.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja minden évben nyilvánosságra hozza a nyelvvizsga-statisztikákat. Ez alapján 2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen mint egy évvel korábban. Az elmúlt tíz évben az összesített szám majdnem eléri a másfél milliót.

Nem okoz nagy meglepetést, hogy továbbra is az angol a legnépszerűbb nyelv. Tavaly 94 147-en vizsgáztak angol nyelvből. A második helyen a német áll, de 2019-ben alig 22 ezren döntöttek úgy, hogy ebből a nyelvből szeretnének nyelvvizsgát tenni – ez a szám alig a negyede az angolból nyelvvizsgázókénak.

Érdekes, hogy a vizsgázók száma alapján a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó - 1 861 vizsgázóval közelében sincs az első két helyezettnek, de még így is dobogón végzett. Viszonylag sokan választják a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet.

Azonban vannak olyan nyelvek is, amiből egyetlen egy vizsga sem született az utóbbi évben. Ilyen a cseh, a bolgár, az örmény és a ruszin. Egy-egy kósza vizsga volt csak dánból, lengyelből és ógörögből is.

A magyar mint idegennyelv - talán a nehézsége miatt - sem tartozik a legkedveltebbek közé, mégis tavaly 273-an úgy döntöttek, nekivágnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.