Továbbra is ez a három nyelv tarol a nyelvvizsgaszerzési toplistán

Melyik nyelvből született a legtöbb nyelvvizsga az elmúlt évben? Hányan szerezetek nyelvvizsga-bizonyítványt angolból, németből vagy éppen olaszból?

  • Eduline

Koronavírus ide vagy oda, a nyári időszak minden évben a nyelvvizsgaszerzés időszaka is. Mielőtt beindulna a nagy roham a vizsgaközpontokban, megnéztük, milyen nyelvek tarolnak a vizsgázók között.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja minden évben nyilvánosságra hozza a nyelvvizsga-statisztikákat. Ez alapján 2019-ben összesen 124 468-an tettek nyelvvizsgát, 4 ezerrel többen mint egy évvel korábban. Az elmúlt tíz évben az összesített szám majdnem eléri a másfél milliót.

Nem okoz nagy meglepetést, hogy továbbra is az angol a legnépszerűbb nyelv. Tavaly 94 147-en vizsgáztak angol nyelvből. A második helyen a német áll, de 2019-ben alig 22 ezren döntöttek úgy, hogy ebből a nyelvből szeretnének nyelvvizsgát tenni – ez a szám alig a negyede az angolból nyelvvizsgázókénak.

Érdekes, hogy a vizsgázók száma alapján a harmadik legnépszerűbb nyelv az eszperantó - 1 861 vizsgázóval közelében sincs az első két helyezettnek, de még így is dobogón végzett. Viszonylag sokan választják a nyelvvizsgájukhoz a lovári, a francia, a spanyol, illetve az olasz nyelvet.

Azonban vannak olyan nyelvek is, amiből egyetlen egy vizsga sem született az utóbbi évben. Ilyen a cseh, a bolgár, az örmény és a ruszin. Egy-egy kósza vizsga volt csak dánból, lengyelből és ógörögből is.

A magyar mint idegennyelv - talán a nehézsége miatt - sem tartozik a legkedveltebbek közé, mégis tavaly 273-an úgy döntöttek, nekivágnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.