Itt vannak az adatok: a magyarok több mint fele nem beszél idegen nyelvet

Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon 57,6 százalék volt azoknak az aránya, akik egy idegen nyelvet sem beszélnek. Az Európai Unió országai közül csak Nagy-Britannia és Románia "előzött meg" minket.

  • Eduline

A magyarok több mint fele nem beszél semmilyen idegen nyelvet, az Európai Unión belül nálunk a harmadik legnagyobb az arány Nagy-Britannia és Románia után – írja az Index a theknowledgeacademy.com friss elemzése alapján.

Az Eurostat 2016-os adatai szerint Magyarországon a lakosság 57,6 százaléka nem beszélt egy idegen nyelvet sem. A magyaron kívül egy nyelven 28,6 százalék, két nyelven pedig minden tizedik (pontosan 11,1 százalék) válaszadó beszélt. Három vagy több nyelvet 2,7 százalék sajátított el.

Nagy-Britanniában és Romániában a lakosság majdnem kétharmada (65,4 és 64,2 százalék) nem beszél egy idegen nyelvet sem, de Bulgáriában is csak a lakosság fele (49,5 százalék) tudja magát az anyanyelvétől eltérő nyelven is kifejezni.

A lista másik végén Svédország áll, ahol a válaszadók 96,6 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Majd holtversenyben Dánia és Lettország következik 95,8 százalékkal.

Hány óra kell egy nyelv megtanulásához? Érdekes lista az időbefektetésről

Gondolkoztatok már azon, hogy vajon milyen idegen nyelveket lehet a legkevesebb idő alatt megtanulni? Itt egy lista, ami tetszeni fog, ha időhiányban szeretnétek egy (újabb) nyelvvizsgát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.