Ingyenes külföldi nyelvtanfolyamok: ezekbe az országokba utazhatnak a diákok

Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Máltán, Írországban, Franciaországban vagy Kínában vehetnek részt a kétszer kéthetes idegen nyelvi kurzuson a 9. és 11. évfolyamos középiskolások – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.

  • Eduline

Ander Balázs, a Jobbik képviselője a nyelvoktatásról kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Rétvári Bence parlamenti államtitkár írásbeli válaszában néhány részletet megosztott a 9. és 11. évfolyamos diákok külföldi nyelvi kurzusáról.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy a program 2020-ban indul, amely „lehetőséget biztosít a köznevelésben dolgozó nyelvtanárok számára, hogy célnyelvi környezetben töltsenek két hetet, idegen nyelvű továbbképzésen. A gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók a 9. és a 11. osztályban kétszer kéthetes idegen nyelvi kurzuson vehetnek majd részt, jellemzően a nyári szünetben”.

Hozzátette: a diákok pályázati rendszerben, két módon juthatnak el az adott országba: iskolai csoportos, illetve egyéni utazással. „A célországok: Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság, Málta, Írország, Franciaország, Kína, azaz minden – az angolt, a németet, a franciát vagy a kínait első idegen nyelvként tanuló megtalálja majd a számára kiemelt programokat” – írta.

„A Fazekas százhúsz végzőse közül sokan mentek Cambridge-be, Oxfordba - és egy diák ment pedagógusnak"

A gyerekek alkalmasak arra, hogy nyelveket tanuljanak. A módszertan megvan, az óraszámok megvannak. Csak éppen a jó tanárok hiányoznak - mondta a nyelvoktatás helyzetéről az Eduline-nak adott interjúban Jilly Viktor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium angoltanára, aki úgy véli, nem a tanárok bűne, ha nem tudnak minden diákot felkészíteni a nyelvvizsgára, amely 2020-tól az egyetemi felvételi feltétele lesz.

„A program részleteinek kidolgozása érdekében szakmai egyeztetések zajlanak az érintett külképviseletekkel, idegen nyelvi intézetekkel (British Council Magyarország, Goethe Intézet, Francia Intézet stb.) A szakmai egyeztetések kitérnek a kurzusok minőségével összefüggésben egy kölcsönösen elfogadott akkreditációs eljárásra, illetve a diákokat fogadó családok kiválasztására, valamint a pályázati rendszer elemeire, köztük a kiutaztatás módjára is” – magyarázta, hozzátéve: „a csoportos utaztatások lebonyolításába természetesen pedagógus kollégákat is bevonunk, a tanulókhoz hasonlóan új környezetet ismerhetnek meg, kapcsolatokat építhetnek, meglévő nyelvtudásukat idegen nyelvi környezetben használhatják”.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.