Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Máltán, Írországban, Franciaországban vagy Kínában vehetnek részt a kétszer kéthetes idegen nyelvi kurzuson a 9. és 11. évfolyamos középiskolások – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának írásbeli válaszából.
Ander Balázs, a Jobbik képviselője a nyelvoktatásról kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát. Rétvári Bence parlamenti államtitkár írásbeli válaszában néhány részletet megosztott a 9. és 11. évfolyamos diákok külföldi nyelvi kurzusáról.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a program 2020-ban indul, amely „lehetőséget biztosít a köznevelésben dolgozó nyelvtanárok számára, hogy célnyelvi környezetben töltsenek két hetet, idegen nyelvű továbbképzésen. A gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók a 9. és a 11. osztályban kétszer kéthetes idegen nyelvi kurzuson vehetnek majd részt, jellemzően a nyári szünetben”.
Hozzátette: a diákok pályázati rendszerben, két módon juthatnak el az adott országba: iskolai csoportos, illetve egyéni utazással. „A célországok: Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság, Málta, Írország, Franciaország, Kína, azaz minden – az angolt, a németet, a franciát vagy a kínait első idegen nyelvként tanuló megtalálja majd a számára kiemelt programokat” – írta.
„A Fazekas százhúsz végzőse közül sokan mentek Cambridge-be, Oxfordba - és egy diák ment pedagógusnak"
A gyerekek alkalmasak arra, hogy nyelveket tanuljanak. A módszertan megvan, az óraszámok megvannak. Csak éppen a jó tanárok hiányoznak - mondta a nyelvoktatás helyzetéről az Eduline-nak adott interjúban Jilly Viktor, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium angoltanára, aki úgy véli, nem a tanárok bűne, ha nem tudnak minden diákot felkészíteni a nyelvvizsgára, amely 2020-tól az egyetemi felvételi feltétele lesz.
„A program részleteinek kidolgozása érdekében szakmai egyeztetések zajlanak az érintett külképviseletekkel, idegen nyelvi intézetekkel (British Council Magyarország, Goethe Intézet, Francia Intézet stb.) A szakmai egyeztetések kitérnek a kurzusok minőségével összefüggésben egy kölcsönösen elfogadott akkreditációs eljárásra, illetve a diákokat fogadó családok kiválasztására, valamint a pályázati rendszer elemeire, köztük a kiutaztatás módjára is” – magyarázta, hozzátéve: „a csoportos utaztatások lebonyolításába természetesen pedagógus kollégákat is bevonunk, a tanulókhoz hasonlóan új környezetet ismerhetnek meg, kapcsolatokat építhetnek, meglévő nyelvtudásukat idegen nyelvi környezetben használhatják”.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
