Ingyenes nyelvvizsga: mi történik, ha csak másodjára sikerül?

Mi történik akkor, ha elsőre nem sikerül a nyelvvizsgátok, másodjára pedig már igen és visszaigényelnétek a nyelvvizsga-díját, vajon megtehetitek? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Tavaly óta azok, akik a 35. életévüket nem töltötték be, és sikeres B2-es vagy C1-es nyelvvizsgát tesznek, visszakapják a vizsga díját.

De mi történik, ha csak másodjára sikerül a nyelvvizsgám, azt még visszaigényelhetem?

Mivel az első sikeres nyelvvizsga számít feltételnek, így tulajdonképpen "nem számít" az, hogy előtte a vizsgázó hányszor próbálkozott. Sikeres nyelvvizsga esetén, annak a vizsgadíját visszakaphatja, a többi vizsga díjára azonban nincsen támogatás.

Mi van akkor, ha csak az írásbeli vagy csak a szóbeli nyelvvizsga része nem sikerült elsőre?

Ha nem egy időben teljesítitek a nyelvvizsga szóbeli vagy írásbeli részét - és egyesíthető részvizsgát tesztek - attól még ugyanúgy visszakaphatjátok a nyelvvizsgátok díját, amennyiben minden más feltételnek megfeleltek. Ebben az esetben az egy éves határidőt (vagyis ameddig visszaigényelhetitek a vizsgadíjat) a második sikeres részvizsga letételét igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számítják.

Egy tantárgy idegen nyelven minden gimnáziumban? Érdekes ötlet az MNB-től

Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.