Mi történik akkor, ha elsőre nem sikerül a nyelvvizsgátok, másodjára pedig már igen és visszaigényelnétek a nyelvvizsga-díját, vajon megtehetitek? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Tavaly óta azok, akik a 35. életévüket nem töltötték be, és sikeres B2-es vagy C1-es nyelvvizsgát tesznek, visszakapják a vizsga díját.
De mi történik, ha csak másodjára sikerül a nyelvvizsgám, azt még visszaigényelhetem?
Mivel az első sikeres nyelvvizsga számít feltételnek, így tulajdonképpen "nem számít" az, hogy előtte a vizsgázó hányszor próbálkozott. Sikeres nyelvvizsga esetén, annak a vizsgadíját visszakaphatja, a többi vizsga díjára azonban nincsen támogatás.
Mi van akkor, ha csak az írásbeli vagy csak a szóbeli nyelvvizsga része nem sikerült elsőre?
Ha nem egy időben teljesítitek a nyelvvizsga szóbeli vagy írásbeli részét - és egyesíthető részvizsgát tesztek - attól még ugyanúgy visszakaphatjátok a nyelvvizsgátok díját, amennyiben minden más feltételnek megfeleltek. Ebben az esetben az egy éves határidőt (vagyis ameddig visszaigényelhetitek a vizsgadíjat) a második sikeres részvizsga letételét igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számítják.
Egy tantárgy idegen nyelven minden gimnáziumban? Érdekes ötlet az MNB-től
Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
