Ingyenes nyelvvizsga: mi történik, ha csak másodjára sikerül?

Mi történik akkor, ha elsőre nem sikerül a nyelvvizsgátok, másodjára pedig már igen és visszaigényelnétek a nyelvvizsga-díját, vajon megtehetitek? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Tavaly óta azok, akik a 35. életévüket nem töltötték be, és sikeres B2-es vagy C1-es nyelvvizsgát tesznek, visszakapják a vizsga díját.

De mi történik, ha csak másodjára sikerül a nyelvvizsgám, azt még visszaigényelhetem?

Mivel az első sikeres nyelvvizsga számít feltételnek, így tulajdonképpen "nem számít" az, hogy előtte a vizsgázó hányszor próbálkozott. Sikeres nyelvvizsga esetén, annak a vizsgadíját visszakaphatja, a többi vizsga díjára azonban nincsen támogatás.

Mi van akkor, ha csak az írásbeli vagy csak a szóbeli nyelvvizsga része nem sikerült elsőre?

Ha nem egy időben teljesítitek a nyelvvizsga szóbeli vagy írásbeli részét - és egyesíthető részvizsgát tesztek - attól még ugyanúgy visszakaphatjátok a nyelvvizsgátok díját, amennyiben minden más feltételnek megfeleltek. Ebben az esetben az egy éves határidőt (vagyis ameddig visszaigényelhetitek a vizsgadíjat) a második sikeres részvizsga letételét igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától számítják.

Egy tantárgy idegen nyelven minden gimnáziumban? Érdekes ötlet az MNB-től

Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.