Fontos feltétel: csak ezeknek a nyelvvizsgáknak a díját igényelhetitek vissza

Milyen esetben lehet visszaigényelni a nyelvvizsga díját? Mutatjuk az egyik legfontosabb feltételt.

  • Eduline

Csak azoknak a nyelvvizsgáknak a díja igényelhető vissza, amelyet 2018. január elseje után szereztetek meg, vagyis a korábbi években szerzett nyelvvizsgáért visszamenőleg nem kaphatjátok vissza a vizsga díját.

Ami még nagyon fontos, hogy nem a bizonyítvány kiállításának dátumát, hanem a vizsga dátumát veszik figyelembe a kérvény elbírálásakor, tehát ilyen értelemben érvényes a 2018. január elseje utáni dátum.

Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?

Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban - derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.