Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.
Érdemes lenne úgy átalakítani a nyelvoktatást és a nyelvvizsgák rendszerét, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiaci elvárásoknak, illetve a nemzetközi trendeknek – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos javaslatcsomagjában, amelynek nyelvoktatási részét elsőként a Magyar Hírlap ismertette.
A dokumentum összeállítói szerint Magyarországon az idegennyelv-oktatás erős elméleti alapokon fekszik, viszont nem elég gyakorlatias, előtérbe kellene helyezni a szövegértés, a beszéd- és a prezentációs készségek fejlesztését. Ehhez – teszik hozzá – szükséges lenne a tanárok továbbképzése, a nyelvi óraszámok növelése, valamint az anyanyelvi tanárok bevonása.
Arra is kitérnek, hogy a tanítási időn kívüli idegen nyelvű szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők állami támogatására is szükség lenne, az MNB úgy látja, ez elősegítené a sikeres nyelvvizsgák számának a növekedését. Fontosnak tartják, hogy a továbbiakban is megmaradjon a sikeres nyelvvizsga esetén a vizsgadíj visszafizetése és a nyelvtanulásra felvehető diákhitel lehetősége, ezek ugyanis szélesebb körben teszik elérhetővé a nyelvtanulást.
Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban - derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
„Ezen felül a közoktatási intézmények is hozzá tudnának járulni a hagyományos oktatási rendszeren kívüli kezdeményezések (például: szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők, idegen nyelvű beszélgetőkörök) támogatásához helyszínek és tanárok biztosításával. Javasoljuk, hogy célzott állami pályázatok legyenek elérhetők az intézmények számára ilyen célú rendszeres rendezvények szervezésére” – írják.
Idegen nyelvű oktatás – nem csak a két tannyelvű iskolákban
Az MNB azt is javasolja minden közoktatási intézményben – ne csak a két tanítási nyelvű iskolák - oktassanak idegen nyelven különböző tantárgyakat. Hozzáteszik: ezt célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást biztosítani a programban részt vevő iskoláknak.
Ehhez – vélik – szükséges lehet, hogy egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizhessenek a középiskolákba a diákok, és a nem két tannyelvű iskolákban is tudjanak idegen nyelvű érettségit tenni különböző tárgyakból. A dokumentum összeállítói azzal a gondolattal is eljátszottak, hogy ha az új rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, érdemes megfontolni azt is, hogy minden gimnáziumi tanulónak legalább egy tantárgyat kötelező módon idegen nyelven kelljen teljesítenie.
Nyelvtudás: nem állunk jól
2016-ban a 25-64 éves korosztálynak csupán 42 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet. Ez az arány a munkaerőpiacra belépő fiatalok körében valamivel magasabb volt (56 százalék), de még ez is az egyik legalacsonyabb érték uniós szinten.
Az angolból megszerzett nyelvvizsgák száma is folyamatos csökkenést mutat, ugyanakkor a 14-19 éves korosztályban teljesített nyelvvizsgák aránya egyre inkább növekszik. Az MNB tavalyi, 180 pontos akciótervében azt tűzte ki célul, hogy minden diák szerezzen legalább középfokú angol nyelvvizsgát a középiskolai évei végére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
