Legyen gyakorlatiasabb a nyelvoktatás, államilag támogassák a tanítási idő utáni nyelvtanulási lehetőségeket, és a nem két tanítási nyelvű iskolákban is lehessen idegen nyelven érettségizni a különböző tárgyakból. Többek között ezt javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében.
Érdemes lenne úgy átalakítani a nyelvoktatást és a nyelvvizsgák rendszerét, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiaci elvárásoknak, illetve a nemzetközi trendeknek – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos javaslatcsomagjában, amelynek nyelvoktatási részét elsőként a Magyar Hírlap ismertette.
A dokumentum összeállítói szerint Magyarországon az idegennyelv-oktatás erős elméleti alapokon fekszik, viszont nem elég gyakorlatias, előtérbe kellene helyezni a szövegértés, a beszéd- és a prezentációs készségek fejlesztését. Ehhez – teszik hozzá – szükséges lenne a tanárok továbbképzése, a nyelvi óraszámok növelése, valamint az anyanyelvi tanárok bevonása.
Arra is kitérnek, hogy a tanítási időn kívüli idegen nyelvű szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők állami támogatására is szükség lenne, az MNB úgy látja, ez elősegítené a sikeres nyelvvizsgák számának a növekedését. Fontosnak tartják, hogy a továbbiakban is megmaradjon a sikeres nyelvvizsga esetén a vizsgadíj visszafizetése és a nyelvtanulásra felvehető diákhitel lehetősége, ezek ugyanis szélesebb körben teszik elérhetővé a nyelvtanulást.
Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban - derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
„Ezen felül a közoktatási intézmények is hozzá tudnának járulni a hagyományos oktatási rendszeren kívüli kezdeményezések (például: szakkörök, nyelvvizsga-felkészítők, idegen nyelvű beszélgetőkörök) támogatásához helyszínek és tanárok biztosításával. Javasoljuk, hogy célzott állami pályázatok legyenek elérhetők az intézmények számára ilyen célú rendszeres rendezvények szervezésére” – írják.
Idegen nyelvű oktatás – nem csak a két tannyelvű iskolákban
Az MNB azt is javasolja minden közoktatási intézményben – ne csak a két tanítási nyelvű iskolák - oktassanak idegen nyelven különböző tantárgyakat. Hozzáteszik: ezt célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást biztosítani a programban részt vevő iskoláknak.
Ehhez – vélik – szükséges lehet, hogy egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizhessenek a középiskolákba a diákok, és a nem két tannyelvű iskolákban is tudjanak idegen nyelvű érettségit tenni különböző tárgyakból. A dokumentum összeállítói azzal a gondolattal is eljátszottak, hogy ha az új rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, érdemes megfontolni azt is, hogy minden gimnáziumi tanulónak legalább egy tantárgyat kötelező módon idegen nyelven kelljen teljesítenie.
Nyelvtudás: nem állunk jól
2016-ban a 25-64 éves korosztálynak csupán 42 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet. Ez az arány a munkaerőpiacra belépő fiatalok körében valamivel magasabb volt (56 százalék), de még ez is az egyik legalacsonyabb érték uniós szinten.
Az angolból megszerzett nyelvvizsgák száma is folyamatos csökkenést mutat, ugyanakkor a 14-19 éves korosztályban teljesített nyelvvizsgák aránya egyre inkább növekszik. Az MNB tavalyi, 180 pontos akciótervében azt tűzte ki célul, hogy minden diák szerezzen legalább középfokú angol nyelvvizsgát a középiskolai évei végére.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
