2018-ban 43 ezren igényelték vissza a nyelvvizsga vagy a KRESZ-vizsga díját

Tavaly 43 694-en igényeltek támogatást a kincstártól az első sikeres nyelvvizsga vagy a B kategóriás jogosítványhoz szükséges KRESZ-tanfolyam díjához, a támogatások meghaladták az 1,06 milliárd forintot - mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

  • MTI

Az első sikeres nyelvvizsgához a 35 év alatti fiatalok 2018. január 1-jétől, a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges KRESZ-tanfolyam és vizsga díjához a 20 év alattiak tavaly július 1-jétől igényelhetnek támogatást.

Erre a tavalyi és az idei büdzsében összesen 3,4 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta az államtitkár a lapnak, hozzátéve: a támogatás a vizsga sikere után kérhető. Tavaly a kincstárhoz 12 219-en nyújtottak be támogatási kérelmet a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díjához, az elbírálás után, 2018 végéig 243,1 millió forintot utaltak támogatásként.

Tállai András elmondta, hogy tavaly 31 475 első sikeres nyelvvizsga és első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi díjához kértek támogatást, erre összesen 823 773 480 forintot utaltak ki. Emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga díjának visszatérítését 147-en kérték. A legtöbb kérelem angolnyelv-vizsgához kapcsolódott, a vizsgázók átlagosan 29 455 forint támogatást kaptak.

Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját

Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.