2018-ban 43 ezren igényelték vissza a nyelvvizsga vagy a KRESZ-vizsga díját

Tavaly 43 694-en igényeltek támogatást a kincstártól az első sikeres nyelvvizsga vagy a B kategóriás jogosítványhoz szükséges KRESZ-tanfolyam díjához, a támogatások meghaladták az 1,06 milliárd forintot - mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

  • MTI

Az első sikeres nyelvvizsgához a 35 év alatti fiatalok 2018. január 1-jétől, a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges KRESZ-tanfolyam és vizsga díjához a 20 év alattiak tavaly július 1-jétől igényelhetnek támogatást.

Erre a tavalyi és az idei büdzsében összesen 3,4 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta az államtitkár a lapnak, hozzátéve: a támogatás a vizsga sikere után kérhető. Tavaly a kincstárhoz 12 219-en nyújtottak be támogatási kérelmet a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díjához, az elbírálás után, 2018 végéig 243,1 millió forintot utaltak támogatásként.

Tállai András elmondta, hogy tavaly 31 475 első sikeres nyelvvizsga és első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi díjához kértek támogatást, erre összesen 823 773 480 forintot utaltak ki. Emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga díjának visszatérítését 147-en kérték. A legtöbb kérelem angolnyelv-vizsgához kapcsolódott, a vizsgázók átlagosan 29 455 forint támogatást kaptak.

Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját

Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.