2018-ban 43 ezren igényelték vissza a nyelvvizsga vagy a KRESZ-vizsga díját

Tavaly 43 694-en igényeltek támogatást a kincstártól az első sikeres nyelvvizsga vagy a B kategóriás jogosítványhoz szükséges KRESZ-tanfolyam díjához, a támogatások meghaladták az 1,06 milliárd forintot - mondta a Világgazdaságnak Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

  • MTI

Az első sikeres nyelvvizsgához a 35 év alatti fiatalok 2018. január 1-jétől, a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges KRESZ-tanfolyam és vizsga díjához a 20 év alattiak tavaly július 1-jétől igényelhetnek támogatást.

Erre a tavalyi és az idei büdzsében összesen 3,4 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta az államtitkár a lapnak, hozzátéve: a támogatás a vizsga sikere után kérhető. Tavaly a kincstárhoz 12 219-en nyújtottak be támogatási kérelmet a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díjához, az elbírálás után, 2018 végéig 243,1 millió forintot utaltak támogatásként.

Tállai András elmondta, hogy tavaly 31 475 első sikeres nyelvvizsga és első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi díjához kértek támogatást, erre összesen 823 773 480 forintot utaltak ki. Emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga díjának visszatérítését 147-en kérték. A legtöbb kérelem angolnyelv-vizsgához kapcsolódott, a vizsgázók átlagosan 29 455 forint támogatást kaptak.

Megvannak a részletek: így kaphatjátok vissza a sikeres nyelvvizsga díját

Most már mindent tudunk a sikeres nyelvvizsga díjának visszaigényléséről! A legfontosabb: azok is visszakaphatják komplex, szóbeli vagy írásbeli vizsgájuk díját, akik korábban már szereztek nyelvvizsga-bizonyítványt. A részletekről az Euroexam szakembereit kérdeztük.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.