Több tízezer forintot spórolhattok, ha visszaigénylitek a nyelvvizsga díját

Legfeljebb mekkora összeget kaphattok vissza, ha sikeres nyelvvizsgát tesztek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Szeretnék az érettségi előtt nyelvvizsgázni, ez lesz az első próbálkozásom. Mekkora összeget kapok vissza az államtól, ha sikerül a vizsga?

Tavaly óta azok, akik a 35. életévüket nem töltötték be, és sikeres B2-es vagy C1-es nyelvvizsgát tesznek, visszakapják a vizsga díját.

Az állam az adott évi minimálbér 25 százalékának megfelelő összeghatárig állja a nyelvvizsgát. A minimálbér 2019-től 149 ezer forint lett, ennek a negyede, vagyis maximum 37 250 forint jár vissza a nyelvvizsga díjából.

Ingyenes nyelvvizsga: csak ezekből a nyelvekből tett vizsga díját kaphatjátok vissza

Milyen nyelvekből tett nyelvvizsga díját kaphatjátok vissza? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.