Ezeknél a cégeknél pillanatok alatt állást találhatnak azok, akik több nyelvet beszélnek

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai alapján jól látszik, hogy bár a nyelvvizsgázók száma 2008 óta folyamatosan csökken, a legtöbben még mindig angolból szerzik meg a diplomához is szükséges bizonyítványt: 2017-ben 83 796-an tettek angol nyelvvizsgát.

  • Eduline

A második legnépszerűbb nyelv továbbra is a német − tavaly 23 544-en vizsgáztak ebből a nyelvből. Ha az eszperantót nem számítjuk, a sorban a francia, a spanyol és az olasz nyelv következik. „Nagy előnyhöz juttatja a jelölteket, ha az angolon kívül egy másik nyelvet is magas szinten beszélnek” − mondja Istenes Viktória HR-szakember. A francia- és az olasztudás is értékes a munkaerőpiacon, míg a németnyelv-tudás elsősorban az autóipari szakmákban és természetesen a vendéglátásban előny. „Spanyolul tudni pedig azért hasznos, mert Európán kívül is meglehetősen sok országban beszélik a nyelvet” − mondja Istenes Viktória, aki úgy látja, az írásbeli és a szóbeli kommunikációs készségeket a legtöbb esetben a cégek már maguk tesztelik.

Istenes Viktória szerint, ha valaki az angolon kívül egy másik nyelven is jól beszél, akkor tárt karokkal várják az SSC-k (Shared Service Center) és BSC-k (Business Service Center) is – ezek a multinacionális cégek egy-egy folyamatért felelős kihelyezett részlegei, amelyekből Budapesten és több vidéki városban is jó néhány működik. Az elmúlt években kimondottan jelentős piaca alakult ki a skandináv nyelveknek, így szinte biztos, hogy az álláskereséskor nincs mitől tartania annak, aki az angol mellett svédül, dánul vagy akár norvégül beszél.

A cikk a HVG Campus Plusz kiadványában jelent meg.

Van olyan nyelv, amiből a vizsgázók több mint fele megbukik: itt vannak a friss statisztikák

Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.