Ezeknél a cégeknél pillanatok alatt állást találhatnak azok, akik több nyelvet beszélnek

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának adatai alapján jól látszik, hogy bár a nyelvvizsgázók száma 2008 óta folyamatosan csökken, a legtöbben még mindig angolból szerzik meg a diplomához is szükséges bizonyítványt: 2017-ben 83 796-an tettek angol nyelvvizsgát.

  • Eduline

A második legnépszerűbb nyelv továbbra is a német − tavaly 23 544-en vizsgáztak ebből a nyelvből. Ha az eszperantót nem számítjuk, a sorban a francia, a spanyol és az olasz nyelv következik. „Nagy előnyhöz juttatja a jelölteket, ha az angolon kívül egy másik nyelvet is magas szinten beszélnek” − mondja Istenes Viktória HR-szakember. A francia- és az olasztudás is értékes a munkaerőpiacon, míg a németnyelv-tudás elsősorban az autóipari szakmákban és természetesen a vendéglátásban előny. „Spanyolul tudni pedig azért hasznos, mert Európán kívül is meglehetősen sok országban beszélik a nyelvet” − mondja Istenes Viktória, aki úgy látja, az írásbeli és a szóbeli kommunikációs készségeket a legtöbb esetben a cégek már maguk tesztelik.

Istenes Viktória szerint, ha valaki az angolon kívül egy másik nyelven is jól beszél, akkor tárt karokkal várják az SSC-k (Shared Service Center) és BSC-k (Business Service Center) is – ezek a multinacionális cégek egy-egy folyamatért felelős kihelyezett részlegei, amelyekből Budapesten és több vidéki városban is jó néhány működik. Az elmúlt években kimondottan jelentős piaca alakult ki a skandináv nyelveknek, így szinte biztos, hogy az álláskereséskor nincs mitől tartania annak, aki az angol mellett svédül, dánul vagy akár norvégül beszél.

A cikk a HVG Campus Plusz kiadványában jelent meg.

Van olyan nyelv, amiből a vizsgázók több mint fele megbukik: itt vannak a friss statisztikák

Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.