A második legnépszerűbb nyelv továbbra is a német − tavaly 23 544-en vizsgáztak ebből a nyelvből. Ha az eszperantót nem számítjuk, a sorban a francia, a spanyol és az olasz nyelv következik. „Nagy előnyhöz juttatja a jelölteket, ha az angolon kívül egy másik nyelvet is magas szinten beszélnek” − mondja Istenes Viktória HR-szakember. A francia- és az olasztudás is értékes a munkaerőpiacon, míg a németnyelv-tudás elsősorban az autóipari szakmákban és természetesen a vendéglátásban előny. „Spanyolul tudni pedig azért hasznos, mert Európán kívül is meglehetősen sok országban beszélik a nyelvet” − mondja Istenes Viktória, aki úgy látja, az írásbeli és a szóbeli kommunikációs készségeket a legtöbb esetben a cégek már maguk tesztelik.
Istenes Viktória szerint, ha valaki az angolon kívül egy másik nyelven is jól beszél, akkor tárt karokkal várják az SSC-k (Shared Service Center) és BSC-k (Business Service Center) is – ezek a multinacionális cégek egy-egy folyamatért felelős kihelyezett részlegei, amelyekből Budapesten és több vidéki városban is jó néhány működik. Az elmúlt években kimondottan jelentős piaca alakult ki a skandináv nyelveknek, így szinte biztos, hogy az álláskereséskor nincs mitől tartania annak, aki az angol mellett svédül, dánul vagy akár norvégül beszél.
A cikk a HVG Campus Plusz kiadványában jelent meg.
Majdnem annyian próbáltak nyelvvizsgát szerezi 2018 első hat hónapjában, mint tavaly egész évben - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból. A középiskolások alighanem a közelgő felvételi szigorra készülnek, sokan pedig ügyesen taktikáztak a vizsgaidőponttal: megvárták az első januári-februári vizsgaidőpontot, így ugyanis visszaigényelhették az államtól a nyelvvizsga 20-30 ezer forintos díját.
