Nyelvoktatási fesztiválnak ad otthont a hétvégén a fővárosi Millenáris; a Nyelvparádé megnyitóján, pénteken adták át az Európai nyelvi díj 2011 elnevezésű elismerést, amelyet az Euro Nyelvvizsgaközpont és a Miskolci Egyetem Együtthaladás - Migráns gyerekek az iskolában elnevezésű programja érdemelt ki.
Légrádi Tamás, a Nyelvparádé alapítója köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a rendezvény a hazai nyelvoktatási szakma egyik legfontosabb rendezvénye, amelyen a szolgáltatások egyre szélesebb spektrumát tudják bemutatni évről évre.
Az igazgató kitért arra is, hogy bőven van miből szemezgetniük a látogatóknak. Mint fogalmazott, európai szintű intézmények nőttek ki "szinte a semmiből" az elmúlt húsz évben. Légrádi Tamás a nyelvoktatást nemzetgazdasági kérdésnek nevezte, szerinte az ország versenyképességének javításához nélkülözhetetlen az idegen nyelvek ismerete.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója az Európai nyelvi díjról elmondta, hogy az elismeréssel a legkorszerűbb, leginnovatívabb nyelvoktatási módszereket díjazzák. A közhasznú szervezet vezetője emlékeztetett arra, hogy a díjat az Európai Bizottság kezdeményezésére 1998-ban hozták létre, Magyarországon 2002 óta ítélik oda. A díjra pályázni lehet, a döntést szakmai grémium hozza meg. Tordai Péter kitért arra is, hogy az elismerést szinte bármilyen oktatási forma, tematika elnyerheti, a szakértői testület az újszerűséget, a hatékony nyelvtanulási módszerek fejlesztését értékeli.
Az oklevéllel járó díjat az idén két szervezet, a Euro Nyelvvizsga Központ és a Miskolci Egyetem Együtthaladás - Migráns gyerekek az iskolában című programja érdemelte ki. Az Euro Nyelvvizsga Központ igazgatója, Rozgonyi Zoltán elmondta: örömmel és büszkeséggel veszi át a díjat, amellyel szerinte a cég másfél évtizedes munkáját ismerte el a grémium. Kiemelte, hogy cége az első magánintézmény volt az állami nyelvvizsgapiacon, a központ ültette át először az Európai Tanács által meghatározott követelményrendszert a vizsgáztatás gyakorlatába. Kecskés Judit, a Miskolci Egyetem docense felidézte: az Együtthaladás programot a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatói fejlesztették ki annak érdekében, hogy a migráns gyerekek hatékonyabban tudják elsajátítani a magyar nyelvet. Kecskés Judit elmondta: a Magyarországra érkező külföldi gyerekek életkoruk alapján tagozódnak be a hazai oktatásba, nekik egyszerre kell leküzdeniük nyelvi hátrányukat és szaktantárgyi ismereteik hiányát. A program keretében a tanároknak is kínálnak segédanyagokat, amelyek segítségével felmérhetik, milyen nyelvi szinten állnak a tanulók.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
