A Miskolci Egyetem és az Euro Nyelvvizsgaközpont nyerte az Európai nyelvi díjat

Nyelvoktatási fesztiválnak ad otthont a hétvégén a fővárosi Millenáris; a Nyelvparádé megnyitóján, pénteken adták át az Európai nyelvi díj 2011 elnevezésű elismerést, amelyet az Euro Nyelvvizsgaközpont és a Miskolci Egyetem Együtthaladás - Migráns gyerekek az iskolában elnevezésű programja érdemelt ki.

  • Eduline

Légrádi Tamás, a Nyelvparádé alapítója köszöntőbeszédében kiemelte, hogy a rendezvény a hazai nyelvoktatási szakma egyik legfontosabb rendezvénye, amelyen a szolgáltatások egyre szélesebb spektrumát tudják bemutatni évről évre.

 

Az igazgató kitért arra is, hogy bőven van miből szemezgetniük a látogatóknak. Mint fogalmazott, európai szintű intézmények nőttek ki "szinte a semmiből" az elmúlt húsz évben. Légrádi Tamás a nyelvoktatást nemzetgazdasági kérdésnek nevezte, szerinte az ország versenyképességének javításához nélkülözhetetlen az idegen nyelvek ismerete. 
Európai nyelvi díjat nyert a Miskolci Egyetem programja

Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója az Európai nyelvi díjról elmondta, hogy az elismeréssel a legkorszerűbb, leginnovatívabb nyelvoktatási módszereket díjazzák. A közhasznú szervezet vezetője emlékeztetett arra, hogy a díjat az Európai Bizottság kezdeményezésére 1998-ban hozták létre, Magyarországon 2002 óta ítélik oda. A díjra pályázni lehet, a döntést szakmai grémium hozza meg. Tordai Péter kitért arra is, hogy az elismerést szinte bármilyen oktatási forma, tematika elnyerheti, a szakértői testület az újszerűséget, a hatékony nyelvtanulási módszerek fejlesztését értékeli. 

Az oklevéllel járó díjat az idén két szervezet, a Euro Nyelvvizsga Központ és a Miskolci Egyetem Együtthaladás - Migráns gyerekek az iskolában című programja érdemelte ki. Az Euro Nyelvvizsga Központ igazgatója, Rozgonyi Zoltán elmondta: örömmel és büszkeséggel veszi át a díjat, amellyel szerinte a cég másfél évtizedes munkáját ismerte el a grémium. Kiemelte, hogy cége az első magánintézmény volt az állami nyelvvizsgapiacon, a központ ültette át először az Európai Tanács által meghatározott követelményrendszert a vizsgáztatás gyakorlatába.

 

Kecskés Judit, a Miskolci Egyetem docense felidézte: az Együtthaladás programot a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének oktatói fejlesztették ki annak érdekében, hogy a migráns gyerekek hatékonyabban tudják elsajátítani a magyar nyelvet.

 

Kecskés Judit elmondta: a Magyarországra érkező külföldi gyerekek életkoruk alapján tagozódnak be a hazai oktatásba, nekik egyszerre kell leküzdeniük nyelvi hátrányukat és szaktantárgyi ismereteik hiányát. A program keretében a tanároknak is kínálnak segédanyagokat, amelyek segítségével felmérhetik, milyen nyelvi szinten állnak a tanulók.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.