Az angol nyelv ismeretét fogalmazzák meg leggyakrabban elvárásként a nyelvtudásnál a munkáltatók, így idén a munkaerőt kereső cégek 61 százaléka jelölte meg az angol nyelv ismeretét a sikeres pályázat feltételeként, míg a második legkeresettebb nyelv a német volt - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.
A Workania kutatói azt vizsgálták, mennyire van jelen az idegen nyelv ismerete a munkaerőpiacon egyrészt a munkaadók részéről megfogalmazott elvárásként, másrészt a munkavállalók részéről megadott nyelvtudásként.
A munkáltatók leggyakrabban az angol nyelv ismeretét várják el, 2010-ben alig történt változás az egy évvel korábban mért adatokhoz képest: a munkáltatók 61 százaléka jelölte meg az angol nyelv ismeretét a sikeres pályázat feltételeként. A második helyen a német nyelv szerepelt mindkét évben, de itt nagyobb mértékű növekedés látható: míg 2009-ben a hirdetések 11,7 százalékában szerepelt a német nyelv ismeretének igénye, idén már a hirdetések 14,3 százalékában.
A francia nyelv ismerete 2009-ben a felmérésben szereplő álláshirdetések 2,4 százalékában szerepelt elvárásként, 2010-ben már a hirdetések csaknem 4 százalékában. A spanyol nyelv ismeretét 2009-ben az állásajánlatok 0,7 százalékában, idén pedig már 2,3 százalékában várták el. A cseh nyelvre a meghirdetett állások 1 százalékában volt szükség 2009-ben, idén már 2 százalékukban.
Egyedül az orosz nyelv iránti kereslet csökkent némileg: ismeretét tavaly az ajánlatok 1,6 százalékában fogalmazták meg elvárásként, 2010-ben 1,3 százalékában. Az olasz nyelv mindkét évben a sor végén található, de míg 2009-ben az álláshirdetések 0,6 százalékában szerepelt elvárásként, idén már a hirdetések 1,3 százalékában. Míg a munkaadók nyelvtudás iránti igénye egyre nő, a munkavállalók részéről némi visszaesés tapasztalható a kutatás szerint. Tavaly a Workania.hu adatbázisában található álláskeresők 24,7 százaléka beszélt angolul legalább alapfokon, középszinten 19,2 százalék, felsőfokon 4,1 százalék, ezzel szemben 2010 első felében alapfokon 24, középfokon 18,4, felsőfokon pedig 3,6 százalékuk beszélt. A német nyelvtudás is visszaesett némileg: míg 2009-ben alapfokon a munkavállalók 17,4 százaléka beszélt, 2010-ben 16,6 százalék. A középfokú német nyelvismeret a tavalyi 9,8 százalékról idén 9 százalékra esett vissza, míg felsőfokon az egy évvel ezelőtti 2,2 százalékhoz képest az álláskeresők 1,8 százaléka beszél. Francia nyelvtudását az álláskeresők 1,7 százaléka tüntette fel alapszintű nyelvtudásként 2010-ben, középszintűnek 0,6, felsőszintűnek pedig 0,3 százalék. Az orosz és az olasz nyelvet alapszinten a pályázók alig valamivel több, mint egy százaléka használja, ennél magasabb szinten pedig kevesebb mint 1 százalék.MTI
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
