Ezért kell minél hamarabb megtanulnod angolul

Az angol nyelv ismeretét fogalmazzák meg leggyakrabban elvárásként a nyelvtudásnál a munkáltatók, így idén a munkaerőt kereső cégek 61 százaléka jelölte meg az angol nyelv ismeretét a sikeres pályázat feltételeként, míg a második legkeresettebb nyelv a német volt - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.

  • Eduline

A Workania kutatói azt vizsgálták, mennyire van jelen az idegen nyelv ismerete a munkaerőpiacon egyrészt a munkaadók részéről megfogalmazott elvárásként, másrészt a munkavállalók részéről megadott nyelvtudásként.

A munkáltatók leggyakrabban az angol nyelv ismeretét várják el, 2010-ben alig történt változás az egy évvel korábban mért adatokhoz képest: a munkáltatók 61 százaléka jelölte meg az angol nyelv ismeretét a sikeres pályázat feltételeként. A második helyen a német nyelv szerepelt mindkét évben, de itt nagyobb mértékű növekedés látható: míg 2009-ben a hirdetések 11,7 százalékában szerepelt a német nyelv ismeretének igénye, idén már a hirdetések 14,3 százalékában.

Angol nélkül senki semmire nem jut?

A francia nyelv ismerete 2009-ben a felmérésben szereplő álláshirdetések 2,4 százalékában szerepelt elvárásként, 2010-ben már a hirdetések csaknem 4 százalékában. A spanyol nyelv ismeretét 2009-ben az állásajánlatok 0,7 százalékában, idén pedig már 2,3 százalékában várták el. A cseh nyelvre a meghirdetett állások 1 százalékában volt szükség 2009-ben, idén már 2 százalékukban.

Egyedül az orosz nyelv iránti kereslet csökkent némileg: ismeretét tavaly az ajánlatok 1,6 százalékában fogalmazták meg elvárásként, 2010-ben 1,3 százalékában. Az olasz nyelv mindkét évben a sor végén található, de míg 2009-ben az álláshirdetések 0,6 százalékában szerepelt elvárásként, idén már a hirdetések 1,3 százalékában.

Míg a munkaadók nyelvtudás iránti igénye egyre nő, a munkavállalók részéről némi visszaesés tapasztalható a kutatás szerint. Tavaly a Workania.hu adatbázisában található álláskeresők 24,7 százaléka beszélt angolul legalább alapfokon, középszinten 19,2 százalék, felsőfokon 4,1 százalék, ezzel szemben 2010 első felében alapfokon 24, középfokon 18,4, felsőfokon pedig 3,6 százalékuk beszélt.

A német nyelvtudás is visszaesett némileg: míg 2009-ben alapfokon a munkavállalók 17,4 százaléka beszélt, 2010-ben 16,6 százalék. A középfokú német nyelvismeret a tavalyi 9,8 százalékról idén 9 százalékra esett vissza, míg felsőfokon az egy évvel ezelőtti 2,2 százalékhoz képest az álláskeresők 1,8 százaléka beszél.

Francia nyelvtudását az álláskeresők 1,7 százaléka tüntette fel alapszintű nyelvtudásként 2010-ben, középszintűnek 0,6, felsőszintűnek pedig 0,3 százalék. Az orosz és az olasz nyelvet alapszinten a pályázók alig valamivel több, mint egy százaléka használja, ennél magasabb szinten pedig kevesebb mint 1 százalék.

 MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.