Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az angol nyelv ismeretét fogalmazzák meg leggyakrabban elvárásként a nyelvtudásnál a munkáltatók, így idén a munkaerőt kereső cégek 61 százaléka jelölte meg az angol nyelv ismeretét a sikeres pályázat feltételeként, míg a második legkeresettebb nyelv a német volt - derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.
A Workania kutatói azt vizsgálták, mennyire van jelen az idegen nyelv ismerete a munkaerőpiacon egyrészt a munkaadók részéről megfogalmazott elvárásként, másrészt a munkavállalók részéről megadott nyelvtudásként.
A munkáltatók leggyakrabban az angol nyelv ismeretét várják el, 2010-ben alig történt változás az egy évvel korábban mért adatokhoz képest: a munkáltatók 61 százaléka jelölte meg az angol nyelv ismeretét a sikeres pályázat feltételeként. A második helyen a német nyelv szerepelt mindkét évben, de itt nagyobb mértékű növekedés látható: míg 2009-ben a hirdetések 11,7 százalékában szerepelt a német nyelv ismeretének igénye, idén már a hirdetések 14,3 százalékában.

A francia nyelv ismerete 2009-ben a felmérésben szereplő álláshirdetések 2,4 százalékában szerepelt elvárásként, 2010-ben már a hirdetések csaknem 4 százalékában. A spanyol nyelv ismeretét 2009-ben az állásajánlatok 0,7 százalékában, idén pedig már 2,3 százalékában várták el. A cseh nyelvre a meghirdetett állások 1 százalékában volt szükség 2009-ben, idén már 2 százalékukban.
Egyedül az orosz nyelv iránti kereslet csökkent némileg: ismeretét tavaly az ajánlatok 1,6 százalékában fogalmazták meg elvárásként, 2010-ben 1,3 százalékában. Az olasz nyelv mindkét évben a sor végén található, de míg 2009-ben az álláshirdetések 0,6 százalékában szerepelt elvárásként, idén már a hirdetések 1,3 százalékában.
Míg a munkaadók nyelvtudás iránti igénye egyre nő, a munkavállalók részéről némi visszaesés tapasztalható a kutatás szerint. Tavaly a Workania.hu adatbázisában található álláskeresők 24,7 százaléka beszélt angolul legalább alapfokon, középszinten 19,2 százalék, felsőfokon 4,1 százalék, ezzel szemben 2010 első felében alapfokon 24, középfokon 18,4, felsőfokon pedig 3,6 százalékuk beszélt.
A német nyelvtudás is visszaesett némileg: míg 2009-ben alapfokon a munkavállalók 17,4 százaléka beszélt, 2010-ben 16,6 százalék. A középfokú német nyelvismeret a tavalyi 9,8 százalékról idén 9 százalékra esett vissza, míg felsőfokon az egy évvel ezelőtti 2,2 százalékhoz képest az álláskeresők 1,8 százaléka beszél.
Francia nyelvtudását az álláskeresők 1,7 százaléka tüntette fel alapszintű nyelvtudásként 2010-ben, középszintűnek 0,6, felsőszintűnek pedig 0,3 százalék. Az orosz és az olasz nyelvet alapszinten a pályázók alig valamivel több, mint egy százaléka használja, ennél magasabb szinten pedig kevesebb mint 1 százalék.
MTI
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).