Viktor 17 éves és a most befejeződő 2009/2010-es tanévet töltötte kint Kanadában, az Ontario tartományban lévő Sarnia-ban. Bár most úgy tűnik, még egy darabig biztosan nem fog hazajönni, mert egy kinti jégkorongcsapat szerződést ajánlott neki. Ő beszél most a tapasztalatairól: a helyi iskoláról, Kanada nemzeti sportjáról vagyis a jégkorongról, a nyelvtanulásról és még sok egyéb dologról.
Miért pont ezt az országot/nyelvet választottad?
Nálam a döntés hogy hova menjek nagyon könnyű volt, mert jégkorongozom és régi álmom volt, hogy Kanadába tudjak egyszer hokizni.
Milyen a kinti iskola? Mik a különbségek a magyar iskolákkal összehasonlítva?
A kinti iskola tényleg nagyon jó. Különbség a magyar iskolákkal szemben talán a fejlettségben és a szervezésben található. Rengetegen járnak egy iskolába, és megszámlálhatatlan sok tantárgy közül lehet választani annak megfelelően, hogy mit szeretnél kezdeni magaddal középiskola után. Mindenre van lehetőség, amit csak szeretnél és mindenben támogatnak, hogy továbbfejleszd magad. Az iskolai szabályok nagyon egyszerűek, igazságosak és mindenképp betartatják őket. Az én iskolám menzája rettentően szép és nagy, élvezet ott elfogyasztani az ebéded, amit otthonról hoztál vagy éppen amit ott vettél. Iskolai sportág nagyon sok van és vannak középiskolai bajnokságok is amik sokkal erősebbek és komolyabbak mint otthon. Majdnem ugyanúgy szemmel követi ezeket isa média, mint a rendes bajnokságokat. A tanárok nagyon kedvesek és együttműködőek, ha bármire szükséged van vagy nem értesz valamit bátran oda tudsz menni hozzájuk és azonnal segítenek.
Mennyire beszélted a nyelvet mikor kikerültél és mennyit fejlődtél?
Mikor kijöttem alapszinten tudtam angolul, ami segített abban, hogy tudjak fejlődni, így a nyelvtan részét nagyon hamar elsajátítottam és most már napról napra jönnek az új szavak, kifejezések.
Mit csináltál a szabadidődben?
Szabadidőm nem nagyon akad, de amikor van egy kicsi akkor vagy pihenek a fogadó családommal vagy a barátaimmal találkozunk, összeülünk. Én személyesen nagyon sokat utazok az országon belül. A jégkorong miatt van úgy, hogy heti kétszer, háromszor kell menni más városba, ilyenkor vagy valamelyik csapattársam visz el, vagy a fogadó családom.
Mi hiányzik a legjobban Magyarországról? Volt-e honvágyad, és ha igen, hogy birkóztál meg vele?
Természetesen legjobban a családom és a barátok hiányoznak otthonról, mint mindenki másnak, aki kint van. A honvágy szerintem elkerülhetetlen, de sokat segíthet a fogadó család hogy legyőzd.
Van-e valamilyen olyan jó tanács, tapasztalat, amit megosztanál azokkal, akik most utaznak?
Tanácsom annak, aki most utazik ki talán annyi lenne, hogy nem kell azon izgulni, hogy hová kerül, mert mindenki segítségére lesz és meg fog birkózni az akadályokkal.
Köszönjük az interjút Viktornak és az őt utaztató
.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
