A magyar fiatalok szívesen tanulnának külföldön

Egy friss tanulmány szerint egyre több magyar fiatal tölt hosszabb-rövidebb időt külföldön tanulással vagy munkával.

  • Eduline
A felmérés során online kérdőív segítségével 450 fiatalt kérdeztek meg a 18-25 év közötti korosztályból, valamint fókuszcsoportos beszélgetéseket tartottak Budapesten 16-29 éves fiatalokkal, akik 2 hónapnál hosszabb időt töltöttek külföldön diákként vagy munkavállalóként. A felmérés a leghátrányosabb helyzetben lévő fiatalok véleményét nem tükrözi - mondta el a szociológus a csütörtökön tartott sajtóbeszélgetésen Budapesten.

  

A Menni vagy maradni? kérdés köré szerveződött kutatás adatai szerint a magyarországi helyzettel való elégedetlenség a válaszadók 32 százalékára volt jellemző, és hasonló arányban voltak azok is, akik elsősorban azért tanulnának külföldön, hogy előkészítsenek egy hosszabb időtartamú vagy akár végleges kiköltözést. Az egyetemisták és főiskolások közel fele szívesen tanulna más országban, s a felmérésben részt vevők 67 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy huzamosabb ideig külföldön vállaljon munkát.

 

A külföldi tanulás legfontosabb okai a válaszadók 74 százaléka szerint az új ismeretek, tapasztalatok megszerzése, 64 százalék szerint pedig a fogadó ország nyelvének minél magasabb szintű elsajátítása. A külföldön való munkavállalás nem a tapasztalatszerzésről, az idegen kultúrák megismeréséről, hanem a többnyire magasabb fizetésről és a jobb munkakörülményekről szól, s a válaszadók 85 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy "manapság Magyarországon egyre kilátástalanabb a fiatalok helyzete, ezért egyre többen mennek külföldre". A felmérésben részt vevők fontosnak tartották a külföldi munkahelyeken a jobb szervezettséget és precizitást, illetve többen úgy érezték, hogy demokratikusabbak voltak a vezetők és beosztottak közti viszonyok. A megkérdezettek 6 százaléka saját elmondása szerint már tanult külföldön.

  

A fiatalok harmada azonban nem tartja elképzelhetőnek, hogy külföldre menjen dolgozni: a legjellemzőbb válasz a családhoz és a barátokhoz való ragaszkodás. A külföldi munkavállalást nem tervező fiatalok közel 60 százaléka nem tudná itt hagyni a családját, míg közel 40 százalékuk a barátaitól sem szakadna el szívesen. A magukat "immobilnak" tartó fiatalok közel fele a nyelvtudás hiányát, a megfelelő szakképzés, szakismeretek hiányát a válaszadók 19 százaléka jelölte meg maradási indokként.

 

A riport részletei itt olvashatóak.

forrás: MTI
Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.