Egy friss tanulmány szerint egyre több magyar fiatal tölt hosszabb-rövidebb időt külföldön tanulással vagy munkával.
A felmérés során online kérdőív segítségével 450 fiatalt kérdeztek meg a 18-25 év közötti korosztályból, valamint fókuszcsoportos beszélgetéseket tartottak Budapesten 16-29 éves fiatalokkal, akik 2 hónapnál hosszabb időt töltöttek külföldön diákként vagy munkavállalóként. A felmérés a leghátrányosabb helyzetben lévő fiatalok véleményét nem tükrözi - mondta el a szociológus a csütörtökön tartott sajtóbeszélgetésen Budapesten.
A Menni vagy maradni? kérdés köré szerveződött kutatás adatai szerint a magyarországi helyzettel való elégedetlenség a válaszadók 32 százalékára volt jellemző, és hasonló arányban voltak azok is, akik elsősorban azért tanulnának külföldön, hogy előkészítsenek egy hosszabb időtartamú vagy akár végleges kiköltözést. Az egyetemisták és főiskolások közel fele szívesen tanulna más országban, s a felmérésben részt vevők 67 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy huzamosabb ideig külföldön vállaljon munkát.
A külföldi tanulás legfontosabb okai a válaszadók 74 százaléka szerint az új ismeretek, tapasztalatok megszerzése, 64 százalék szerint pedig a fogadó ország nyelvének minél magasabb szintű elsajátítása. A külföldön való munkavállalás nem a tapasztalatszerzésről, az idegen kultúrák megismeréséről, hanem a többnyire magasabb fizetésről és a jobb munkakörülményekről szól, s a válaszadók 85 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy "manapság Magyarországon egyre kilátástalanabb a fiatalok helyzete, ezért egyre többen mennek külföldre". A felmérésben részt vevők fontosnak tartották a külföldi munkahelyeken a jobb szervezettséget és precizitást, illetve többen úgy érezték, hogy demokratikusabbak voltak a vezetők és beosztottak közti viszonyok. A megkérdezettek 6 százaléka saját elmondása szerint már tanult külföldön.
A fiatalok harmada azonban nem tartja elképzelhetőnek, hogy külföldre menjen dolgozni: a legjellemzőbb válasz a családhoz és a barátokhoz való ragaszkodás. A külföldi munkavállalást nem tervező fiatalok közel 60 százaléka nem tudná itt hagyni a családját, míg közel 40 százalékuk a barátaitól sem szakadna el szívesen. A magukat "immobilnak" tartó fiatalok közel fele a nyelvtudás hiányát, a megfelelő szakképzés, szakismeretek hiányát a válaszadók 19 százaléka jelölte meg maradási indokként.
A
itt olvashatóak.
forrás:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
