A magyar fiatalok szívesen tanulnának külföldön

Egy friss tanulmány szerint egyre több magyar fiatal tölt hosszabb-rövidebb időt külföldön tanulással vagy munkával.

  • Eduline
A felmérés során online kérdőív segítségével 450 fiatalt kérdeztek meg a 18-25 év közötti korosztályból, valamint fókuszcsoportos beszélgetéseket tartottak Budapesten 16-29 éves fiatalokkal, akik 2 hónapnál hosszabb időt töltöttek külföldön diákként vagy munkavállalóként. A felmérés a leghátrányosabb helyzetben lévő fiatalok véleményét nem tükrözi - mondta el a szociológus a csütörtökön tartott sajtóbeszélgetésen Budapesten.

  

A Menni vagy maradni? kérdés köré szerveződött kutatás adatai szerint a magyarországi helyzettel való elégedetlenség a válaszadók 32 százalékára volt jellemző, és hasonló arányban voltak azok is, akik elsősorban azért tanulnának külföldön, hogy előkészítsenek egy hosszabb időtartamú vagy akár végleges kiköltözést. Az egyetemisták és főiskolások közel fele szívesen tanulna más országban, s a felmérésben részt vevők 67 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy huzamosabb ideig külföldön vállaljon munkát.

 

A külföldi tanulás legfontosabb okai a válaszadók 74 százaléka szerint az új ismeretek, tapasztalatok megszerzése, 64 százalék szerint pedig a fogadó ország nyelvének minél magasabb szintű elsajátítása. A külföldön való munkavállalás nem a tapasztalatszerzésről, az idegen kultúrák megismeréséről, hanem a többnyire magasabb fizetésről és a jobb munkakörülményekről szól, s a válaszadók 85 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy "manapság Magyarországon egyre kilátástalanabb a fiatalok helyzete, ezért egyre többen mennek külföldre". A felmérésben részt vevők fontosnak tartották a külföldi munkahelyeken a jobb szervezettséget és precizitást, illetve többen úgy érezték, hogy demokratikusabbak voltak a vezetők és beosztottak közti viszonyok. A megkérdezettek 6 százaléka saját elmondása szerint már tanult külföldön.

  

A fiatalok harmada azonban nem tartja elképzelhetőnek, hogy külföldre menjen dolgozni: a legjellemzőbb válasz a családhoz és a barátokhoz való ragaszkodás. A külföldi munkavállalást nem tervező fiatalok közel 60 százaléka nem tudná itt hagyni a családját, míg közel 40 százalékuk a barátaitól sem szakadna el szívesen. A magukat "immobilnak" tartó fiatalok közel fele a nyelvtudás hiányát, a megfelelő szakképzés, szakismeretek hiányát a válaszadók 19 százaléka jelölte meg maradási indokként.

 

A riport részletei itt olvashatóak.

forrás: MTI
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.