Világgazdaságtan

Világgazdságtan összefoglalás a 2002-es tankönyvből - itt készült: SzIE-GyFK - terjedelem: 8 oldal

  • Eduline

fejezetcímek

I.NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS

II. KERESKEDELMI POLITIKA

III.NEMZETKÖZI TŐKEÁRAMLÁS

IV. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER

V. Árfolyamrendszerek és Árfolyam politika:

VI. Globalizáció:

VII. Európai Integráció eredete és általános jellemzői

VIII. Az Integrációs folyamatok alakulása

IX. Közös Agrárpolitika (CAP):

X. Mezőgazdasági Struktúrapolitika és Vidék-fejlesztés

XI. Az Európai Unio Közös Költségvetése Agenda 2000

XII. Az agenda 2000 Mezőgazdasági Fejezete

XIII. Az Európai Unió és Magyarország Kapcsolatának Alakulása

részlet:

1.) Lebegő árfolyamrendszer: Rugalmas árfolyamrendszer, az árfolyamrendszerek szélsőséges formája, az árfolyamok mozgását kizárólag a valutapiacon működő erők, a kereslet és a kínálat mechanizmusa határozza meg. A kereslet növelése és a kínálat csökkenése az árfolyam emelkedéséhez vezet.

2.) piszkos lebegtetés: A jegybank intervenciókkal (valuta- vétel eladás) befolyásolja a valutapiac működését. 

3.) változtatható szilárd árfolyam: E rendszerben az árfolyamokat a kormányzat előre nem bejelentett mértékben és időpontban változtatja meg, a kialakított árfolyamot a jegybank intervenciókkal biztosítja. hátrány: a kormányzatok túl sokáig várnak a kellemetlen következmények miatt + valutapiaci spekulációra ad okot. 

4.) csúszó árfolyamrendszer: A jegybank az árfolyam változásának mértékét előre deklarálja, és ebben az ütemben folyamatosan változtatja. Az árfolyam tehát időben folyamatosan változik, csúszik. Az árfolyamok azonban eltérhetnek a deklarálttól, és az eltérés mértékét az ún. intervenciós sávok határozzák meg. Az alsó sávhatár közelében a jegybank az intervenció keretében valutát vásárol, ezzel emelkedik az árfolyam.

5.) fix árfolyamrendszer: A másik szélsőséges árfolyamrendszer, a kormányzat rögzíti az árfolyamot, és a valutapiaci intervenciókkal biztosítja, hogy az árfolyamok ne térjenek el a deklarálttól.

letöltés

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.