Világgazdaságtan

Világgazdságtan összefoglalás a 2002-es tankönyvből - itt készült: SzIE-GyFK - terjedelem: 8 oldal

  • Eduline

fejezetcímek

I.NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS

II. KERESKEDELMI POLITIKA

III.NEMZETKÖZI TŐKEÁRAMLÁS

IV. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER

V. Árfolyamrendszerek és Árfolyam politika:

VI. Globalizáció:

VII. Európai Integráció eredete és általános jellemzői

VIII. Az Integrációs folyamatok alakulása

IX. Közös Agrárpolitika (CAP):

X. Mezőgazdasági Struktúrapolitika és Vidék-fejlesztés

XI. Az Európai Unio Közös Költségvetése Agenda 2000

XII. Az agenda 2000 Mezőgazdasági Fejezete

XIII. Az Európai Unió és Magyarország Kapcsolatának Alakulása

részlet:

1.) Lebegő árfolyamrendszer: Rugalmas árfolyamrendszer, az árfolyamrendszerek szélsőséges formája, az árfolyamok mozgását kizárólag a valutapiacon működő erők, a kereslet és a kínálat mechanizmusa határozza meg. A kereslet növelése és a kínálat csökkenése az árfolyam emelkedéséhez vezet.

2.) piszkos lebegtetés: A jegybank intervenciókkal (valuta- vétel eladás) befolyásolja a valutapiac működését. 

3.) változtatható szilárd árfolyam: E rendszerben az árfolyamokat a kormányzat előre nem bejelentett mértékben és időpontban változtatja meg, a kialakított árfolyamot a jegybank intervenciókkal biztosítja. hátrány: a kormányzatok túl sokáig várnak a kellemetlen következmények miatt + valutapiaci spekulációra ad okot. 

4.) csúszó árfolyamrendszer: A jegybank az árfolyam változásának mértékét előre deklarálja, és ebben az ütemben folyamatosan változtatja. Az árfolyam tehát időben folyamatosan változik, csúszik. Az árfolyamok azonban eltérhetnek a deklarálttól, és az eltérés mértékét az ún. intervenciós sávok határozzák meg. Az alsó sávhatár közelében a jegybank az intervenció keretében valutát vásárol, ezzel emelkedik az árfolyam.

5.) fix árfolyamrendszer: A másik szélsőséges árfolyamrendszer, a kormányzat rögzíti az árfolyamot, és a valutapiaci intervenciókkal biztosítja, hogy az árfolyamok ne térjenek el a deklarálttól.

letöltés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.