Lakcímkártyával trükköznek a szülők, tehetetlenek az iskolák

Idén is tömegesen jelentik át másik lakcímre gyerekeiket a szülők azért, hogy ne a rosszabb körzeti, hanem egy távolabbi, de jobb iskolába vegyék fel őket - írja a Ripost.

  • Eduline

Három gyerekem van. Mind másik iskolába jár, és három különböző lakcímre vannak bejelentve, mi szülők pedig egy negyedik címre, oda, ahol tényleg lakunk – mondta el a lapnak egy budapesti édesanya. Hozzátette: nem tartja magát csalónak, mert úgy gondolja, hogy a rendszer hiányossága, hogy nincs igazán szabad iskolaválasztás. Az egyik gyerek tehetsége miatt trükköztek, hogy színvonalas művészeti iskolába járhasson, a másik gyerek speciális nevelési igényű, azért jelentették be máshová, hogy neki megfelelő, kis létszámú osztályba járhasson.  A harmadik gyereket a nagymama tudja elhozni az iskolából, ezért ő a nagymama lakhelye melletti suliba jár.

A trükköző szülőkkel szemben az iskolák és az önkormányzatok tehetetlenek, a lakcímkártyát kötelesek elfogadni, még akkor is, ha a kártyát csak néhány nappal azelőtt állították ki. Igaz, a beiratkozáshoz kell mindkét szülő nyilatkozata arról, hogy a gyermek életvitelszerűen az adott címen tartózkodik, de ha valaki ezt is aláírja, akkor az iskola nem tud mit tenni.

A lap szerint sok fővárosi, népszerű iskola már mérlegelte, hogy nem fogadják el az egy évnél frissebb lakcímkártyákat, de nem szigoríthatnak, mert költözés, haláleset, válás vagy bármi más oka is lehet a költözésnek, és lehetetlen kiszűrni a csalókat.

Ezek az ország legjobb általános iskolái: itt a friss lista

A hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskola, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola, az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola - állami és egyházi iskola, valamint egyetemi gyakorlóiskola is szerepel a kiemelkedő teljesítményű iskolák listáján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.